A debreceni Terepszemle Stúdió azt kéri a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivataltól, hogy nyílvánítsa semmisnek a debreceni polgármesteri hivatal azon határozatát, amely egy kerékpárút építése miatt arra adott engedélyt egy vállalkozásnak, hogy csonkoljon egy védett fasort. A civil szervezet azzal indokolta a fellebbezésében foglaltakat, hogy a határozatban hivatkozott kerékpárút már elkészült - érthetetlen tehát, hogy miért volna szükség a helyi védelem alatt álló fasor csonkolására. Helyi védettséget kulturális, történelmi vagy természeti jelentőségük miatt kaphatnak a növények az önkormányzattól, de a civil szervezet szerint úgy tűnik, a város már saját maga ellen sem tudja megoltalmazni egykor védendőnek nyilvánított értékeit.

Mint azt a Terepszemle lapunkkal közölte: a debreceni polgármesteri hivatal a Böszörményi úton készülő kerékpárút építése miatt a Füredi úttól a Doberdó utcáig terjedő szakaszon található nyugati ostorfák ágainak visszametszésével bízta meg a D-Profil Építő, Kereskedő és Szolgáltató Kft.-t. Az volt az indok, hogy a kivitelezést végző munkagépek nem férnek el alattuk. A metszést addig a magasságig végeznék, ameddig a gépek elférnek, illetve a fasor nyugati oldalán is metszenének a szimmetria miatt. A civil szervezet leszögezte: mindezt indokolatlannak, és több ponton jogsértőnek tartják.

A stúdió vezetője kiemelte: a kerékpárút, amelynek megépítésére hivatkoznak, gyakorlatilag elkészült, már csak az útkereszteződések csomópontja, s az aszfaltozás hiányzik. A csomópontokban bőven van hely, hiszen a már meglévő úttesten nincsenek fák, az eddig elvégzett munka igazolja, hogy nem szükséges a fák csonkítása.

Megállapították, hogy a helyi védelem alatt álló Böszörményi úti nyugatiostorfa-sor a város tulajdonát képezi, ezért összeférhetetlenség miatt jogsértőnek tartják, hogy a Debrecen tulajdonában álló fák csonkítására Debrecen polgármesteri hivatalának jegyzője ad engedélyt. Kifogásolják a munkavégzés tervezett idejét is, ugyanis ebben az időszakban a területen fészkelő madarak fiókái már majdnem röpképesek, így bármiféle zavarás esetén elmenekülnek a fészekből, próbálnak a fák ágain kapaszkodva elrejtőzni. Szerintük a határozat indokolása figyelmen kívül hagyja azt is, hogy ezeknek a nyugati ostorfáknak a termését télen számos hazánkban telelő védett madár fogyasztja –például a fenyőrigó vagy a csonttollú –, márpedig a fák gallyazása a madarak számára nélkülözhetetlen téli táplálékforrás beszűkülését jelenti, e madarak élettevékenységét jelentős mértékben zavarja.