Dávid Ibolya a harmadik pert is megnyerte

Hatályon kívül helyezte a Kúria az UD Zrt.-ügyben a Dávid Ibolyával szemben hozott harmadik elmarasztaló ítéletet is szerdán. Ezúttal a felülvizsgálati eljárásban a cég egyik vezetője, Tóth János keresetét utasították el – tájékoztatott Féja András, az MDF volt elnökének jogi képviselője.

Dávid Ibolya 2008. szeptember 12-i sajtótájékoztatóján egy CD-t mutatott be – amely ismeretlen módon került a birtokába –, és név nélkül közzétette több, titkosszolgálati eszközökkel rögzített telefonbeszélgetés tartalmát. Azokból kiderült: a politikust meg akarták figyeltetni, hogy terhelő adatokat gyűjtsenek ellene. A cél pedig az lehetett, hogy befolyásolják az MDF tisztújítási folyamatát.

Az adatgyűjtési ügy 2008 szeptemberében pattant ki, miután a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának, Laborc Sándornak a feljelentése alapján házkutatást tartottak az UD Vagyonvédelmi Zrt.-nél, illetve a cég vezetőinek lakásán. A korábban folytatott titkos nyomozás során számos telefonbeszélgetést rögzítettek, amelyek egy részét máig ismeretlen személy az interneten is hozzáférhetővé tette.

A felvételekből kiderült egyebek mellett, hogy a Fidesz két politikusa folyamatos kapcsolatban állt az UD Zrt. vezetőivel, és egyes személyek megfigyelésére, illetve adatgyűjtésre vonatkozó utalások is elhangzottak. Dávid Ibolyához már korábban eljutott az a CD, amely ezeket a beszélgetéseket tartalmazta, s amikor megismerte a felvételeket, azonnal sajtótájékoztatót tartott, s nem sokkal később bejelentette: a legfőbb ügyésztől és a Nemzeti Nyomozó Irodától is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a telefonbeszélgetések alapján Almássy Kornél, az MDF egykori alelnöke érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben.

Az UD Zrt. ügyében a nyomozást végül bűncselekmény hiányában lezárták, és a Dávid Ibolya elleni vélelmezett információgyűjtés miatt sem indult eljárás. Az MDF volt elnökét, Herényi Károly egykori frakcióvezetőt, Szilvásy György akkori titokminisztert, valamint Tóth Károlyt, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának korábbi alelnökét viszont személyes adattal visszaélés miatt – a hangfelvételek nyilvánosságra hozatalában vélelmezett szerepük okán – a vádlottak padjára ültették. A bíróság első fokon mindannyiukat felmentette.

Ugyanakkor személyiségi jogi perek sora is indult. A felvételeken szereplő két személy, Tombor András, Orbán Viktor korábbi külpolitikai főtanácsadója, illetve Tóth János, az UD Zrt. egyik vezetője, valamint Almássy Kornél is keresetet nyújtott be. Tombor szerint Dávid Ibolya valótlanul állította, hogy az ő közvetítésével kapott volna megbízást a vagyonvédelmi cég az MDF-elnök elleni adatgyűjtésre, míg Tóth azért perelt, mert a politikus nyilvánosságra hozta a Csányi Sándor OTP-vezérrel folytatott beszélgetését. Almássy a keresetében arra hivatkozott, hogy Dávid nyilatkozatával azt a hamis látszatot keltette, mint ha az MDF elnöki posztjának megszerzése érdekében ő adott volna megbízást az adatgyűjtésre.

Első és másodfokon mindhárom keresetnek – legalább részben – helyt adott a bíróság, Tombor és Almássy ügyében azonban felülvizsgálati eljárás keretében már korábban teljes egészében elutasították a felperesek beadványát. A Legfelsőbb Bíróság tavaly megállapította, hogy a Dávid Ibolya által elmondottak nem voltak alkalmasak Tombor jó hírnevének csorbítására, idén januárban pedig Almássy esetében is leszögezték: a volt MDF-elnök nem állította tényként, hogy egykori helyettese adott volna megbízást az adatgyűjtésre, az ezzel kapcsolatos értékítélete pedig nem volt indokolatlanul sértő.

Tóth nem a jó hírnevének megsértése, hanem a képmással, illetve hangfelvétellel történő visszaélés miatt perelt – mondta el Féja András. A Kúria tanácselnökének szóbeli indokolása szerint Dávid Ibolya csupán egy anonimizált beszélgetést tett közzé, ami nem tekinthető nyilvánosságra hozatalnak. A bíróság szerint a felvétel ilyen felhasználása kapcsán visszaélés sem állapítható meg, mert a politikus a pártja életébe történt durva beavatkozás miatt fordult a nyilvánossághoz.

Féja emellett hangsúlyozta: a strasbourgi emberi jogi bíróság gyakorlata is azt mutatja, hogy bizonyos esetekben a köz érdeke felülírja a magánérdeket, a személyhez fűződő jogokat. A pártok demokratikus működésének biztosítása pedig – tette hozzá – mindenképpen fontos közérdek. Az ügyvéd szerint a hétfői ítélet után már ki lehet jelenteni: azzal, hogy 2008-ban Dávid Ibolya a nyilvánossághoz fordult, nem követett el semmilyen jogsértést.

Dávid Ibolya
Dávid Ibolya
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.