Darák Péter a legesélyesebb jelölt a Kúria élére
A konzultáció kapcsán a Fidesz-frakcióvezető egy sajtótájékoztatón emlékeztetett: "volt olyan elnök, aki nem kérte ki a frakciók véleményét" (nyilván Sólyom László volt államfőre utalt, akinek az volt a véleménye, hogy ne a pártok közti politikai alkudozás határozza meg a jelöléseket).
Az Országgyűlés a kormányoldal szavazataival múlt hétfőn fogadta el a bíróságok átalakításáról szóló törvényt. Lapunk kormányzati forrásokból már korábban úgy értesült: az OBH élére Handó Tünde, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke lehet esélyes. (Handó Tünde Szájer József fideszes EP-képviselő felesége.) Lázár János nem válaszolt arra, hogy kit ajánl a Fidesz-frakció a Sándor-palotában a Kúria élére. A frakcióvezető közölte, hogy először szeretnék a köztársasági elnököt meghallgatni.
Lapunk bírói körökből úgy értesült, hogy Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája, az ELTE-ÁJK pénzügyi jogi tanszékének adjunktusa esélyes a Kúria élére. De a Fideszben, illetve a KDNP-ben Czine Ágnest, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának a vezetőjét is a "komoly nevek" közt említették munkatársunknak. Rajtuk kívül felvetődött még Kemenes Istvánnak, a Szegedi Ítélőtábla kollégiumvezetőjének, illetve Erőss Mónikának, a Fővárosi Bíróság csoportvezető bírájának a neve is.
Kemenes István 6 évvel ezelőtt egy lehetséges "konszenzusos" alkotmánybíró-jelölt volt, akkor Szili Katalin szocialista házelnök javasolta, de a Fidesz is tudta volna támogatni. Most azonban egy kormányforrás lapunknak azt mondta: megítélése szerint nincs túl sok esélye a Kúria elnöki posztjára, mert a szegedi bíró "nincs az erős budapesti bírói lobbik közelében".
Azt egy hete a parlamentben Navracsics Tibor a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat záróvitájában közölte, hogy Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő. Baka Andrást – aki korábban az MDF parlamenti képviselője volt – 1991-ben választották meg a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává.
A nemzetközi bíróságnak 2008-ig volt tagja, aztán a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett. Fideszesek szerint „sok volt a szembeszegülés a részéről”: a büntetőeljárási törvény egyik passzusa miatt az Alkotmánybírósághoz fordult, az igazságszolgáltatási reformot célzó törvények vitájában pedig Baka András is felszólalt a T. Házban, és olyan észrevételeket fogalmazott meg – az OIT hivatalához érkezett, „bírótársai és vezetőtársai véleményét is tükröző” kifogások alapján –, amelyek határozottan bírálják az Áder János és Navracsics Tibor nevével fémjelzett törvényt. Szóvá tette az Orbán-kabinet által jövőre megszüntetésre ítélt OIT helyébe kerülő OBH elnökének túlzott hatalmát (azt az egyik televíziós nyilatkozatában a Kádár-korszak főbírói hatalmához hasonlította), míg a Kúria vezetésének szerinte csak marginális jogkörei lesznek.