Orbán Viktor miniszterelnök a Kúria devizahitelekkel kapcsolatos csütörtöki döntésével kapcsolatban - amelyben a legfelsőbb bírói fórum érvényesnek mondta ki az általa vizsgált perben egy magánszemély és az OTP Bank közötti devizahitel-szerződést - pénteken arról beszélt, hogy a kormány szembenézett a devizahitelek problémájával, az igazságszolgáltatásnál azonban ez nem tapasztalható.

Ezzel kapcsolatban, kérdésre válaszolva Darák Péter elmondta: a nagyobb ügyekben a politikai megszólalások elkerülhetetlenek, ám ez az ítélkezést nem befolyásolhatja. A bírósági ügyek mögött társadalmi jelenségek állnak, amelyek politikai vetületeit a politika értékelheti. Ezt a jelenséget a bíróságoknak nincs módjuk visszaszorítani, csupán annyit tehetnek, hogy nem engedik befolyásolni döntéseiket.

A miniszterelnöki nyilatkozat azon részletével kapcsolatban, amely szerint az igazságszolgáltatásnak azt a jogi kérdést kellene vizsgálnia, hogy hibás termékek voltak-e a devizahitelek, a főbíró újságírói kérdésre megjegyezte: a közvélemény számára jól érthető ez a felvetés, ám ebben az ügycsoportban jogilag nehezen megragadható.

A devizahiteles perekkel kapcsolatban a főbíró elmondta: a Kúria a tisztességtelen szerződéses kikötések ügyében év elején fordult az Európai Bírósághoz, döntés jövőre várható. Vannak folyamatban a devizahitelezés más részkérdéseivel kapcsolatos perek is a Kúrián, ám olyan ügy jelenleg nincs, amelyben a devizahiteles konstrukció egészét vitatnák a felek - tette hozzá.

Darák Péter kiemelte: ha egy új problémakör eljut a Kúriához, nem lehet azt várni a legfelsőbb bírói fórumtól, hogy azonnal reagáljon a társadalmi kérdésekre és megoldja őket. A Kúria egyébként is egyedi ügyekben, többnyire a jogerős másodfokú döntések ellen benyújtott felülvizsgálati indítványokról dönt. Nem vonhatja el az ügyeket az alsóbb fokú bíróságoktól.

A pénzügyi jogok biztosának devizahitelekkel kapcsolatos szerdai közleményével kapcsolatban Darák Péter arra hívta fel a figyelmet: a múlt heti kúriai döntés egy bizonyos szerződésre vonatkozott, arra pedig nincs lehetőség, hogy a bírákat a bírósági szervezet bármely tagja utasítsa, vagy akár csak kérje az egyes eljárásokban a végrehajtások felfüggesztésére.

Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány volt titokminiszterét a napokban kémkedés miatt nem jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélték. Ezzel összefüggésben Gyurcsány Ferenc volt szocialista kormányfő, a Demokratikus Koalíció vezetője blogjában úgy fogalmazott: "azt üzenjük a bírónak, (...) hogy egyszer a tartója is el fog bukni és el fog vele menni ő is". Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Darák Péter arra figyelmeztetett: a hatalmi ágak elválasztásának egyik alapkövetelménye a bírói függetlenség, sem a bírói státusok, sem a bírói ítéletek nem kötődhetnek politikai ciklusokhoz.

A főbíró szólt arról is, hogy az új büntető törvénykönyv július elsejei hatálybalépéséhez kötődően, a kódex egységes értelmezéséért a Kúria büntetőkollégiuma jogegységi határozatokat hozott a napokban az élet és testi épség elleni cselekmények, valamint a jogos védelem problémakörében.

Darák Péter elmondta: a Kúrián másfél éve megindult reformok már rendszerszerűen működnek, és a legfelsőbb bírói fórum mennyiségi mutatói is javulnak. A munkaügyi pereknél csaknem felére csökkent a folyamatban lévő ügyek száma, kisebb arányban, de csökkent a folyamatban lévő polgári és közigazgatási ügyek száma is, vezetői intézkedések következtében pedig ez a javuló tendencia várható a pénzügyi pereknél is.

Hozzátette: a tavaly nyugdíjazott 22 kúriai bíróból 12 tért vissza a közelmúltban a mintegy 80 tagú testülethez, hogy folytassa az ítélkező munkát.

A tavaly felállított joggyakorlat-elemző csoportok már nem csupán az egységes ítélkezés erősítésén munkálkodnak, hanem a jogalkotás előkészítéséhez is hozzá kívánnak járulni - mondta a főbíró. Megjegyezte azt is: a Kúria továbbra sem zárkózik be, a felmerülő problémáknál szükség esetén a tudomány és a független intézmények véleményét is kikéri.

A főbíró elmondta, hogy a felsőbb bírósági döntésekhez hasonlóan tervezik az alsóbb fokú bírósági ítéletek széles körű nyilvánosságának biztosítását. A Kúria támogatja roma származású joghallgatók képzését, és megkezdődött egy olyan program tesztelése, amelyben az eljáró bírói tanácsoktól adatokat gyűjtenek arról, hogy az egyes ügyeknél mennyiben vettek figyelembe más hasonló ügyekben hozott iránymutató döntéseket.