Búcsút vettek a nyugdíjkorhatár leszállítása miatt június 30-án távozó húsz bírótól, akik közül tizenöten vállalták, hogy bár nem bíróként, de továbbra is segítik az igazságszolgáltatás működését – közölte egy pénteki sajtóbeszélgetésen Darák Péter, a Kúria elnöke.

A megüresedő helyekre már korábban kiírták a pályázatokat, és a tizenkilenc meghirdetett státusra ötvenen jelentkeztek, s így Darák szerint minden esély megvan arra, hogy értékes kollegák kerülnek a felsőbíróságra.

Az elnök hangsúlyozta, hogy a bírák nyugdíjazásával kapcsolatos nyitott kérdések óvatosságra intik. A legfontosabb szempontnak most azt tekinti, hogy biztosítsák a Kúria működőképességét. Kérdésünkre leszögezte: ez azt jelenti, hogy a zavartalan munkavégzéshez feltétlenül szükséges álláshelyeket töltik csak be.

A nyugdíjügyben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított – ami már az Európai Unió Bírósága előtt folyik –, az érintett bírák egy része pedig az Alkotmánybírósághoz (AB), illetve a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult. A bírák helyzetét közvetlenül befolyásoló döntést viszont csak az AB hozhatna: amennyiben visszamenőleges hatállyal semmisítené meg a diszkriminatívnak tartott nyugdíjszabályokat, a bírákat vissza kellene helyezni.

Az unió luxemburgi bírósága azonban legfeljebb arra szólíthatja fel Magyarországot, hogy módosítsák a kifogásolt szabályokat, míg a részleteket a jogalkotóra bízzák. Strasbourgban viszont már kártérítést is megítélhetnének, ha az előrehozott nyugdíjat az európai jogok európai egyezményével ellentétesnek találnák.

Darák ezzel kapcsolatos kérdésünkre mindössze annyit mondott: ha a hatályos szabályozást kifogásoló döntés születne, az elsősorban a törvényhozás számára jelentene feladatot. Jogalkalmazóként neki csak az a dolga, hogy a rendelkezéseket végrehajtsa.

A sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy az elnökhelyettesi posztra is pályázatot írtak ki, s arra ketten jelentkeztek. Őket az elnök már meghallgatta, jövő hétfőn pedig a Kúria teljes ülése értékeli a jelölteket. Darák ezt követően dönti el, kit terjeszt fel kinevezésre az államfőnek.

A bírósági rendszer idén januárban alakult át, és az elmúlt fél évről szólva a Kúria elnöke kijelentette: kedvező változásként értékeli, hogy ő csak szakmai vezetője az igazságszolgáltatásnak. Darák örül is annak, hogy nem kell beleszólnia az alsóbb fokú bíróságok működésével kapcsolatos szervezési és személyi kérdésekbe.

A Kúria alapvető feladata a jogegység biztosítása, amit a közvélemény hosszú ideje igényel, de sokak szerint ennek nem tudott megfelelni – mondta az elnök. Ennek oka részben az, hogy valóban voltak problémák, mert a jogegységi határozatok egy részében – az érdemi kérdések helyett – jelentéktelen eljárási kérdésekkel foglalkoztak – ismerte el egy kérdésre válaszolva. Ugyanakkor – tette hozzá – a Legfelsőbb Bíróság ilyen irányú erőfeszítéseit nem sikerült megfelelően bemutatni.

A jogegység és a bírói függetlenség látszólagos ellentmondása kapcsán az elnök hangoztatta, hogy ez utóbbinak nem lehet túlzott jelentőséget tulajdonítani, különben a bírák mindig azt keresnék, hogy milyen felsőbírósági döntéshez igazodjanak. Az elnök szerint éppen fordított a helyzet: a bíró merjen dönteni, s azután a Kúria a tendenciák ismeretében egységbe rendezi az ítélkezési gyakorlatot.

Vannak azonban olyan jogterületek, amelyekre nincs rálátásuk, mert például a szabálysértési, a menekültügyi vagy a nem peres közigazgatási ügyek soha nem jutnak el a Kúriához. De Darák szerint ez nem mentesít a jogegység megteremtésének kötelezettsége alól.

Az elemző csoportok létrehozása éppen azt szolgálja, hogy ennek a feladatnak is eleget tudjanak tenni. Hét ilyen csoport alakult, s ezek – kizárólag a már jogerősen lezárt ügyek alapján – a rokkantnyugdíjazással, a banki szerződésekkel, a költségvetési támogatásokkal, az idegenrendészeti és menekültügyekkel, a büntető szakágban az ítéletek hatályon kívül helyezésével kapcsolatos gyakorlatot tekintik át.

A vizsgálatok alapján jelentések készülnek, amelyekből kiderül, szükség van-e jogegységi döntésre, kell-e valamilyen javaslatot tenni a jogalkotónak, s azok alkalmasak a bírák orientálására is – emelte ki Darák Péter.

Az elnök kijelentette: célja, hogy a Kúria szándékai, törekvései széles körben váljanak ismertté. A nyilvánosság tájékoztatása kapcsán azonban az igazságszolgáltatásnak van feladata – hangsúlyozta Darák. Bizonyos lépéseket már megtettek: a Kúrián a fontosabb döntésekről azonnal összefoglalót készítenek, s Darák ígérte: ha igény van rá, ugyanezt más ügyekben is megteszik.