Dalos szerint ma is érvényes Bibó István 1945 nyarán tett megállapítása: a magyar demokrácia válságban van, mert félelemben él. A második világháború után Bibó kettős félelemre utalt: egyrészt a háború előtti autokrata rendszer restaurációjától, másrészt egy proletárdiktatúrától való - utóbb beigazolódott - félelemre. Napjainkban, húsz évvel a rendszerváltozás után meg kell állapítani: a szabad piacgazdaságba és a plurális intézményrendszerhez vezető átmenet a magyarok számára egy bizonytalan, békétlen és félelemmel teli demokráciát szült - írta a szerző a svájci lapban megjelent egész oldalas elemzésében.

Ma a nyomorúság nem csak statisztikailag megragadható állapotként, hanem pszichológiai jelenségként, az elszegényedéstől való tömeges félelemként is létezik Magyarországon Dalos szerint.

A gazdasági válság meteorológiai katasztrófaként, sérülékeny gazdasági helyzetében teljesen felkészületlenül érte Magyarországot - állapította meg a cikkíró. A nehézségek azonban az egymást követő kormányok hibájából is erednek. A be nem tartott választási ígéretek, megalapozott szociálpolitika folytatása helyett szórványos "ajándékok" osztogatása a lakosságnak az MSZP-re, az SZDSZ-re és a Fideszre is jellemzőek voltak, de különösen a 2002 óta kormányzó baloldal ballépései bizonyultak fatálisnak. A pártja számára teherré vált Gyurcsány Ferenc 2009 elején lemondott ugyan, de a felhalmozódott gyűlölet, amit több mint két éven át magára vont, tovább él, és önálló hangulati tényezője lett a magyar életnek.

Dalos szerint 2006 forró őszének melléktermékeként a jobboldali radikalizmus erősödése és a médiában való megnövekedett jelenléte figyelhető meg. A "spontán módon értelmiségi-ellenes" jobboldali radikálisok az utóbbi időben kampányt folytatnak híres írók, mint Spiró György, Nádas Péter, Esterházy Péter vagy Kertész Imre ellen, "magyartalannak", "zsidónak" nyilvánítják őket, különösen, ha a nyugati lapokban aggódva nyilatkoznak Magyarországról. Az ilyesmi nem új jelenség Magyarországon, jobb- és baloldali autoriter erők egyaránt követtek ilyen stratégiát. Új viszont, hogy most egy olyan országban történik, amelyik öt éve az Európai Unió tagja - állapította meg az NZZ-ben meg cikkében a magyar író.

Hogy milyen politikai magatartást fog ez a politikai áramlat tanúsítani a minden bizonnyal küszöbön álló második Orbán-korszakban, azt csak találgatni lehet. Adott körülmények között szövetségre vagy akár koalícióra is lépnek-e a Fidesszel, mint ahogy az Szlovákiában történt, ahol Ján Slota jobboldali radikálisai a kormányban ülnek? Vagy vannak olyan európai fékek, amelyek megakadályoznak egy ilyen együttállást? A tulajdonképpeni kérdés mindenesetre nem az, hogy milyen veszélyes a magyar radikális jobboldal, hanem az, hogy milyen erős a magyar demokrácia, hogy képes lesz-e működő szociális piacgazdaság tervét meggyőzően szembeállítani az autoriter fenyegetéssel - írta Dalos György.