Legalább tíz földadásvételi szerződés van kifüggesztve a nagyszénási (Békés megye) polgármesteri hivatal faliújságján – ha azonban közelebbről megnézi a papírokat az ember, látszik, hogy a többségük nagyon apró terület, kisebb, mint egy hektár. Nyemcsok János polgármester azt mondja, nem a földtörvény életbelépése után, hanem előtte volt jelentősebb földforgalom a településen. Akkor ugyanis még a régi feltételekkel lehetett földet vásárolni.

A vásárlók azonban nem annyira helybeliek voltak, mint nagyvárosokból érkező, nem földműves foglalkozású emberek, akik vélhetőleg befektetési céllal vásároltak földet Nagyszénáson. Május 1-jétől a földtörvény minden része hatályba lépett. Nagyszénáson, de a polgármester szerint Békésben másfelé sem nőtt, hanem csökkent a föld ára. Korábban 45 ezer forint körül adtak egy aranykoronáért, ez most 28-30 ezer forintra esett vissza. Vélhetőleg nagyvárosokból érkezett „pénzügyi befektetők”, vagy ahogy helyben mondják, spekulánsok verték föl az árakat. Őnekik megérte egészen kis földdarabot is megvenni – ezzel már földtulajdont szereztek a településen, amely előnynek számít egy esetleges későbbi földvásárlásnál.

Ugyancsak a törvény életbelépése előtt volt nagy fogalom a bérleti szerződések megújítása terén is. A magyar nyilvánosságban széles körben ismertté vált esetek zöme az állami földtulajdonhoz – annak újrapályáztatásához, a pályázatok politikai szempontú elbírálásához – kapcsolódik. A falvakban azonban a tipikus dolog az, hogy a földet használó magánszemély vagy gazdasági társaság köt haszonbérleti szerződést a földet birtokló magánszemélyekkel. Jelenleg 20 év az a leghosszabb idő, amikorra ilyen bérleti szerződést kötni lehet. A tipikus az volt, hogy azok a földbérlők, akiknek hamarosan lejárt volna a szerződésük, tömegesen újrakötötték a kontraktusokat a földtulajdonosokkal.

Samuné Mihalik Anna, Csorvás város polgármesteri hivatala műszaki irodájának munkatársa arról nem árult el részleteket, hogy kik újították meg a nagyobb birtokok bérletét. Azt azonban elmondta, hogy aki 20 évre bérbe adta a földjét, évente és hektáronként 75 ezer forintot kaphat. (Errefelé 35-40 aranykoronás szántóföldek vannak.) Tizenöt évre 70 ezer, 10 évre 60 ezer forint az éves bérleti díj. Senki nem mondta, hogy Békés-megyének ezen a részén a külföldiek földvásárlásától tartana. Olyannal sem találkoztunk, akinek feltűnt volna, hogy a Jobbik helyben ezzel kampányolt volna – a magyar föld kiárusításával való ijesztgetés jobban hat azokra a városiakra, akik fogékonyak a demagógiára, mint akik ismerik a tényleges helyzetet.

Igaz, az egyszerű falusi emberek meglehetősen keveset tudnak a földtulajdon alakulásáról még a saját környezetükben is. Azt persze tudják, ki a vezetője a még megmaradt téeszutód gazdasági társaságoknak, és azt is – ha másról nem, a drága terepjárókról –, hogy kik a nagygazdák a faluban, de nagyon sokuk úgy érzi: neki nincs, és ezután sem lesz köze a földhöz. Egy 30 év körüli nagyszénási asszony Orosházára jár dolgozni – ő attól fél, hogy elveszíti a munkahelyét, de nem reménykedik abban, hogy a kieső jövedelmét a földművelésből pótolni tudná. A nyugdíjasoknak nincs ellenükre a mai rendszer: olyan magas a földbérleti díj, hogy az alacsony nyugdíjakhoz képest tekintélyes jövedelemkiegészítést jelent.

Igaz, többen mondták, hogy nem élik föl a jövedelmüket, hanem ebből támogatják a városba költözött gyermekeiket. Egyikük úgy fogalmazott: ha nem tudnának ezzel segíteni, a gyerekeket és az unokákat már kilakoltatták volna a devizahitel-tartozás miatt. A helyi földbizottságok még nem alakultak meg – hiányzik a földtörvény e szakaszára vonatkozó végrehajtási rendelet. Túl nagy tülekedés nincs, de azért a komolyabb helyi szereplők érdeklődnek, hogyan lehetne a döntéshozó tagok közé kerülni. Arról nem hallottunk, hogy a Fidesz-klientúra akarná megszerezni a földet – de ennek az lehet az oka, hogy a magángazdálkodói világban szinte mindenki Fidesz-szimpatizánsnak számít.

Konfliktus inkább akörül lehet, hogy ha tényleges mozgásterük, mérlegelési lehetőségük lesz a helyi földbizottságoknak, akkor a máris több száz hektárral rendelkező nagygazdákat, vagy a kisebb, 20-30 hektáros, de akár csak a gépkihasználás érdekében is növekedni akaró családi gazdákat támogassa-e a bizottság. Uhlár János, a nagyszénási gazdakör elnöke szerint 100 hektárnyi birtok elég egy családnak – a nővére például ma is 8-10 anyakocát tart, és bár nem könnyű munka, a szaporulatból van jövedelme. Uhlár szerint a település megtartóképessége érdekében minél több fiatal, helyben gazdálkodó családnak kellene kapnia a földből. Gelegonya József csorvási nagygazda szerint viszont azokat kell előnyben részesíteni, akikről már bebizonyosodott, hogy hatékonyan tudnak gazdálkodni.