Hat orvos - köztük az osztály vezetője - mondott fel az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet Sürgősségi Betegellátási Osztályán. A rossz munkakörülményekre, a nem megfelelő technikai és személyi feltételekre hivatkoztak.
Csapatostul mondtak fel az egri orvosok
Dr. Fűtő László ügyvezető igazgató a heol.hu-nak azt mondta: „Néhány vállalkozó, közreműködő orvos mondta fel szerződését a Sürgősségi Betegellátó Osztályon. Ezen orvosok többsége csak egy-egy műszakot látott el, nem teljes munkaidőben dolgozott a kórházban. Döntésüket nem indokolták, erre jogszabályi lehetőségük van. A betegellátás nem került veszélybe, a Sürgősségi Betegellátó Osztály folyamatosan ellátja a betegeket, belső intézkedésekkel megerősíti az ellátást a kórház vezetése és a Sürgősségi Betegellátó Osztály változatlan formában fogadja és látja el a betegeket."
A hírportál megkereste a kórház működését ellenőrző hivatalt, a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét, amelynek vezetőjétől, dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvostól azt kérdezték, ilyen körülmények között megoldott-e az egri kórház sürgősségi osztályának működtetése.
A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet 2014. november 21-én jelezte dr. ifj. Wernigg Róbert megyei tiszti főorvosnak, hogy a Sürgősségi Betegellátó Osztály működésével kapcsolatosan megoldandó kérdések merültek fel. A megyei tiszti főorvos ezért 2014. november 25-ére többoldalú egyeztető megbeszélést hívott össze. Az egyeztetés során megállapították, hogy egészségügyi válsághelyzet jelenleg nem áll fenn. A kórház arról tájékoztatta a hatóságokat, hogy saját hatáskörén belül kezeli a helyzetet. A kórház és a hatóságok között az információáramlás folyamatos – többek között ezeket tudta meg lapunk a megyei tiszti főorvostól.
Mivel az ügy résztvevői konkrétumokról nem akartak nyilatkozni, megkeresték dr. Valent Mihályt, aki 2009-től 2010-ig vezette az egri kórház sürgősségi osztályát (dr. Botos után és előtt), arról érdeklődve, szerinte mi állhat a történtek hátterében. Nos, mint elmondta, nem hiszi, hogy ennyi orvos egyszerre tévedhet.– Ez a történet – hogy tudniillik orvosok csoportosan álljanak fel – eddig példátlan Magyarországon – fogalmazott dr. Valent. – Csodálkozom azon, hogy az orvosok ilyen helyzetbe kerültek, mert rendkívül jó szakemberek dolgoztak Egerben. Mindez annak köszönhető, hogy 2010 után csökkentették az orvosi létszámot a sürgősségin, és így vitték tovább az osztályt. A távozók helyére nem került senki, máshová vettek fel orvosokat. A kérdés az, most vajon hány olyan ember van a sürgősségi osztályon, aki az ott adódó feladatokat képes ellátni, nem mellesleg képes önálló döntést hozni...
A valamikori egri osztályvezető azt mondja: helyettesítéssel bármit meg lehet oldani, mivel a sürgősségi osztályon szakvizsgázott orvosnak minősül, aki belgyógyász, sebész, gyermekgyógyász, így a megyei népegészségügyi szerv megadja számára az engedélyt, mivel papíron megfelel. Azt ugyanakkor nem ellenőrzik, hogy sürgősségi orvostanban valóban jártas-e.
– A részállású orvosok nem lojálisak az osztályhoz, a kórházhoz – szögezi le Valent doktor. – Egerben dr. Botos Péter távozásával nem maradt olyan orvos, aki rendelkezik oxyológia-sürgősségi szakvizsgával. Valószínűleg itt ez történt, vagyis a főorvos úr alól „kihúzták" a szakember gárdát. Ez vajon rendben van így...? Rendszerhiba lehet a dologban, azaz a háttérosztályok nem működnek megfelelően. A radiológián például kevés az orvos, az intenzíven cserélték az osztályvezető főorvost, így aztán minden a sürgősségin csapódik. Az igazgatóság valódi feladata az lenne, hogy olyan rendszert alakítson ki, amelyben jól működnek a konzíliumot adó osztályok. Ezért olyan tetemes a várakozási idő, ezért húzódik el a leletkiadás, ezért annyira hosszúak a várólisták – magyarázta a szakember.
