Csalásban lekörözzük a nyugatot
A 48 oldalas jelentés alapján tavaly összesen 199, az uniós támogatások helytelen felhasználásával kapcsolatos vizsgálatot zárt le az OLAF, és ebből 106 zárult ajánlással – utóbbi azt jelenti, hogy a csalás elleni hivatal nem vádhatóság, vagyis a jogosítványai odáig terjednek, hogy felhívja a nemzeti hatóságok figyelmét a feltárt visszaélésekre, és javaslatot tesz az intézkedésre.
Magyarország 17 lezárt vizsgálattal és 14 ajánlással szerepel a listán: az első helyezett (22 üggyel) Románia lett, közvetlenül utánunk pedig a 12 ajánlást begyűjtő Bulgária végzett. A román és a bolgár esetek zöme ugyanakkor az előcsatlakozási agrártámogatásokhoz, vagyis a SAPARD-programhoz kapcsolódik: ha ezt a magyar szempontból nem releváns csomagot kivonjuk az egyenletből, akkor egyértelműen Magyarországé a legtöbb visszaélés.
Az OLAF és a nemzeti hatóságok uniós szinten mintegy 888 millió euró behajtását indítványozták, vagyis ennyi szabálytalan kifizetést találtak a 2015-ben lezárult eljárásokban.
A szervezet közreadta a bejelentések listáját is: tavaly 380 vélelmezett csalásról kaptak hivatalos értesítést, ezeknek mindössze a hatoda származott a közszférából, a többivel magánbejelentők keresték meg az uniós hatóságot. Vagyis egyáltalán nem arról van szó, hogy a támogatások elosztását és ellenőrzését végző intézményrendszer hatékonyan kiszűrné a csalási kísérleteket. Magyarország, ahol a pályáztatás a 2014-es választások után maximálisan központosítottá vált, ebben a tekintetben feltűnően alulteljesít: a 21 tavalyi bejelentés közül mindössze egynek volt a forrása az állam. Meglehetősen hátul kullogunk abban a rangsorban is, amely azt mutatja, hogy az ajánlások mekkora hányadát követte tényleges intézkedés a nemzeti hatóságok, illetve a bűnüldözés részéről: az 50 százalék körüli uniós átlag helyett mi csupán 25 százalékos arányt tudunk fölmutatni.
