Magyarország nemcsak a visegrádi országok közül költi a legtöbbet a családok és a gyermekvállalás támogatására, hanem a 27 EU-tagállam körében is előkelő helyet foglal el az ilyen irányú dotációk GDP-arányos mértéke terén - írja a Világgazdaság.

A gazdasági napilap szerint a bőkezű családtámogatás dacára sem lassul a népességfogyás. Az Ecostat egyik friss kutatása szerint az összes szociális transzferen belül nálunk 10,2 százalék a családi támogatások aránya, míg a cseheknél és a szlovákoknál 7-8 százalék, Lengyelországban 3,3 körül áll a mutató.

Tovább árnyalja a képet, ha a lakossági bevételek szempontjából vizsgáljuk a kérdést. Ebben az esetben kiemelkednek a régebbi EU-s tagállamok. Mind az adózás és a transzferek folyósítása előtti eredeti jövedelem, mind az újraelosztás utáni korrigált rendelkezésre álló jövedelem messze meghaladja a visegrádi országok szintjét.

Nem meglepő, hogy az etalonnak tartott svéd szociális rendszer biztosítja a legtöbb forrást a lakosság számára. Franciaország működteti a második legkiterjedtebb szociális hálót, míg a német ellátórendszer a fejlett országok közt kisebb méretűnek számít. A visegrádi országokon belül hazánkban a legsűrűbb a szociális háló, a GDP-hez viszonyítva megközelíti a német szintet.

Az Európai Bizottság kimutatása alapján Magyarország a GDP 2,8 százalékát fordítja a népességcsökkenés megállítására, a folyamat azonban e nagy arány ellenére "zavartalanul" halad tovább.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének becslése szerint hazánk lakossága kevesebb tízmillió főnél. Mint korábban megírtuk a szakemberek szerint is átfordult a népességszámláló, de pontosabb képet csak jövő ősszel kaphatunk a népszámlálásnál.

A közvélemény-kutatások szerint ma húsz magyar fiatal 24 gyermeket tervez, de ebből végül a statisztikák szerint csak 13 születik meg. A szakemberek ezért sürgetnek olyan szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek elősegítik, hogy a tervezett gyermekek megszülethessenek.

Eddig valamennyi kormány célul tűzte ki a népességfogyás megállítását, de kísérleteik kudarcba fulladtak. Tavaly már nem is kormányzati kezdeményezésre, hanem a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára alakult meg a Népesedési Kerekasztal.

Az EU tagországai közül jelentősen csökkent Németország lakóinak száma is. Ott a gyermek 14 hónapos koráig járó szülői pótlékkal, bölcsődék, óvodák építésével igyekeznek megállítani a népesség fogyását, az apák pedig több hónapig otthon maradhatnak gyermekeikkel.

Hollandiában és Franciaországban összehangolják a családi és a munkahelyi kötelezettségeket: a hollandoknál a nők 75 százaléka részmunkaidőben dolgozik. A franciák anyagilag is támogatják az otthoni gyermekgondozó.