Csak az MSZP-nek tetszett a közmédiumok összevonása
Akár egyedül is hajlandó benyújtani a médiatörvény-tervezetet a kimunkálásában résztvevő szocialista országgyűlési képviselő, ha a többi frakció ezt nem támogatja; Jánosi György erről a Media Hungary konferencia egyik pódiumbeszélgetésén beszélt kedden Tihanyban.
Szeretné benyújtani
A többiek támogatásának hiányában is "szeretném benyújtani a törvényt, hogy ez a többhónapos munka ne vesszen kárba" - mondta a szocialista politikus, megjegyezve: a végső változatot a négy frakció közül három támogatta, s ezek a szavazatok több mint 90 százalékával rendelkeznek. Hozzátette, néhány hónapja, amikor a Fidesz elnöksége úgy döntött, hogy nem támogatja a benyújtást, úgy nyilatkoztak, "a nagypolitikai helyzetre, a választásra, a kampányra tekintettel" tesznek így.
El szokta sodorni
Szalai Annamária, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) Fidesz által delegált tagja arról beszélt: nem látja esélyét annak, hogy még ebben a ciklusban megszülessen a jogszabály; "a nagyívű szakmai stratégiákat a politika mindennapi vihara el szokta sodorni, ez így történt" - mondta.
Nem bedarálni
Nem egyeztetett politikai döntéshozókkal a Magyar Televízió (MTV) ügyvezetője, mielőtt felvetette az MTV, a Duna Televízió és a Magyar Rádió egyesítését egy konszernbe. "Ezt a felvetést a politikának végig kell gondolnia, mielőtt médiatörvénykezésre kerül sor" - mondta Medveczky Balázs az MTI-nek kedden. A tavaly március óta elnök nélkül működő Magyar Televíziót irányító társaság vezetője a Media Hungary tihanyi konferencián kedden arról beszélt az ötlet kapcsán: nem "bedarálni" akarják a másik két intézményt, hanem egy nyolcéves finanszírozási szerződés alapján, zártkörű részvénytársaságként működő, a mainál erősebb érdekérvényesítési képességű konszern létrehozása lenne kívánatos.
Közös, de ütősebb
A Magyar Tartalomszolgáltató Vállalat (MTV) ötletével arra bíztatott, hogy "erősítsük meg a legyengült, kiszolgáltatott közszolgálati pillért", mondván, így kisebb szervezettel, a tudást, a szakértelmet és az erőforrásokat megosztva, egységes sztenderdek alapján működve, "közös, de ütősebb" világhálós megjelenéssel tevékenykedhetnének. beolvasztásnak lát - igen.
Nem érzi a nászkésztetést
- Hogyha egyesülnénk, kivel tudna összefogni az MTV? Senkivel, legfeljebb önmagával. Ez eddig is kevésnek bizonyult - mondta Cselényi László. Hozzátette, "nem értem ezt az erős nászkésztetést", és a javaslat ellen azt is felhozta: teljesen más a két társaság feladata, de a nagyságrendek is, amiben gazdálkodnak.
Ha volna olyan fórum
Szekeres László, a Duna Televízió gazdasági főigazgatója ezt megelőzően arról beszélt: ha volna egy olyan fórum, amelyen a közmédiumok pályázhatnának műsorgyártási pénzekre vagy elavult eszközparkjuk megújítására, akkor kiszűrhetnék a párhuzamosságokat, valamint optimálisabban használhatnák fel az erre rendelt közpénteket. Másik megoldásként azt említette, hogy térjen vissza a rendszer a régi elosztási elvhez, amely százalékos arányban szabta meg, hogy mely közmédium hány százalékot kap a summából. Mint mondta, a médiatörvény 1996-os hatályba lépése óta körülbelül 600 milliárd forintnyi közpénzt fordítottak a hazai médiarendszerre, ebből 25 milliárdot a felügyeleti szervekre, 150-et műsorterjesztésre, a fennmaradó mintegy 420 milliárdot pedig gyártásra és intézményfenntartásra fordítottak. Ez utóbbi összeg majdnem egyharmadát, 130 milliárdot "egyedi döntések keretében" osztották el, s az összeg négyötöde "a három intézmény közül az egyiknél csapódott le" - mondta, nevet nem említve.
Ördögtől való
Such György, a Magyar Rádió elnöke úgy nyilatkozott a konferencián: önmagában nem találja ördögtől valónak az intézmények közeledését, de a formát - amit a felvázoltak alapján beolvasztásnak lát - igen. "El tudok képzelni egy épkézláb megoldást" - mondta, megjegyezve: a Magyar Rádió nem veszítette el közönségét, nem "éhezik", nincsen alulfinanszírozva.
Nem cél, csak eszköz
Török Gábor, a Vision Consulting elemző cég igazgatója azt mondta: a politikusok a médiát nem elfoglalni, hanem befolyásolni akarják; ez számukra nem végső cél, hanem eszköz. Szerinte amíg ez működik, a politika nem lesz érdekelt a jogszabályi környezet megváltoztatásában.
