Európai párt – ezzel az új, az eddiginél jobban szabályozott fogalommal ismerkedhetünk hamarosan, júliusban ugyanis az Európai Parlament várhatóan elfogadja az erről szóló javaslatot. Jelenleg is működnek európai szintű pártok az unióban, s van frakciójuk nemcsak a parlamentben, hanem például a helyi önkormányzatokat, megyéket, térségeket képviselő Régiók Bizottságában, ám az új szabályozás révén szigorodnak majd annak a feltételei, mely párt használhatja ezt a megjelölést, s – ami valószínűleg még ennél is fontosabb – melyek között osztják szét az Európai Uniótól kapott, a jelenlegi huszonötmillió euróról mintegy harmincegymillió euróra emelkedő támogatási-működési összeget. Egy-egy nemzet parlamenti vagy önkormányzati kampányát természetesen nem lehet majd ebből a pénzből finanszírozni, ám költhetnek belőle olyan referendumokkal, népszavazási kezdeményezésekkel, politikai kampányokkal kapcsolatos akciókra, amelyek témája az unióhoz kapcsolható: itt van mindjárt a jövő év májusában esedékes európai parlamenti képviselő választás.

Figyelemre méltó, hogy a bonyolult, széles körű egyeztetést igénylő rendeletalkotási folyamatot két magyar politikus is befolyásolta: a szocialista Herczog Edit a EP költségvetési bizottsága, míg a liberális Sértő-Radics István a Régiók Bizottsága jelentéstevőjeként – rapportőrjeként – foglalkozott ezzel a témával az elmúlt napokban. Herczog Edit szerint az európai politikai pártok és alapítványok fokozott és hatékonyabb fellépése ösztönzője lehet az európai nyilvánosság kialakításának, s lehetővé válna, hogy az európai pártok az Uniót is érintő népszavazási kérdésekben kampányolhassanak a tagállamokban is. A javaslat annak érdekében, hogy a politikai verseny és a költségvetési forrásoktól történő függetlenedés mind inkább megvalósuljon – a magánszemélyek esetében bevezeti az adomány fogalmát, amelynek nem szab felső határt.

Sértő-Radics István a Régiók Bizottsága legutóbbi plenáris ülésén összegezte, milyen javaslatokkal fordultak az önkormányzatok és a régiók képviselői a döntéshozókhoz: az uszkai polgármester munkáját ezúttal tanácsadóként a veszprémi Szalay András, korábbi régiós bizottsági tag is segítette. Sértő-Radics István, aki jelenleg a Szabad Emberek Magyarországért párt alelnöke, tudósítónknak elmondta: szerinte a nemzeti kereteken túllépő egységes pártszabályozás fokozza az európai nyilvánosságot, s ez különösen fontos olyan országokban, ahol a hatalom esetleg a sajtó szabadságát korlátozni próbálja. A rendelettel az európai pártok és a hozzájuk kötődő alapítványok gazdálkodása is átláthatóbbá válik, s növekszik elszámoltathatóságuk. Az, hogy a tervek szerint bármely európai országban, ottani székhellyel bejegyezhetők lesznek e pártok, szintén megkönnyítheti a gazdálkodásukat: jelenleg Belgiumban 17 százalékos adót fizetnek, miközben más országokban esetleg adómentességet élveznek.

Az RB ülésén elhangzott: kívánatos lenne, hogy csak azok az európai politikai pártok kapjanak finanszírozást az uniótól, amelyeket legalább egy tagjuk képvisel az Európai Parlamentben, az uniós országok minimum egyharmadában működnek, és legalább három tagjuk van a helyi önkormányzatokat, megyéket, térségeket képviselő Régiók Bizottságában is. Ez utóbbi ajánlást végül elvetette a többség. Ezt fájlalta az előterjesztő, mondván, hogy így épp a hőn óhajtott „regionalitás” hiányzik majd a rendszerből, s épp a települések, a megyék, s az ott élők közvetlen képviselete vész el. Fontosnak tartotta viszont, hogy az európai jogi státusz megszerzésének illetve megtartásának szigorú feltétele lesz, hogy az adott párt az Európai Unió alapértékeit maradéktalanul szem előtt tartsa, s ha ezeket az értékeket – például a kisebbségi és önrendelkezési jogok, a munkaerő szabad áramlása, az esélyegyenlőség, a sajtó, a vélemény-nyilvánítás szabadsága stb. – megsértik, az következménnyel jár. Kimondatlanul ezzel arra utalt, hogy a szélsőjobboldali, kirekesztő, esetleg az uniós értékeket nyíltan támadó pártok – melyek közé sokan például a Jobbikot is sorolják – számíthatnak arra, hogy nem lehetnek tagjai európai párttömörüléseknek.

A görög Marietta Giannakou, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának jelentéstevője ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta a Régiók Bizottságának ülésén, hogy egyik politikai erő sem rekesztheti ki a másikat önkényesen, azt pedig, hogy ki, mivel sérti meg esetleg az uniós törvényeket, s mely pártok nem felelnek meg az európaiságra vonatkozó feltételeknek, egy külön erre a célra felállított bizottság követi majd figyelemmel. Sértő-Radics István szerint, ha a bizottsági rendelet életbe lép, úgy megteremtődik annak a lehetősége, hogy a tényleges európai politikai pártok közvetlenül indítsanak jelölteket a helyi és regionális választásokon. Az új szabályok a 2014. évi európai parlamenti választásokon, illetve azok kampányidőszakában már alkalmazhatók lesznek, így az egységes európai alapszabály lehetővé teszi majd, hogy összeurópai politikai pártok és alapítványok játsszanak majd szerepet a polgárok véleményének kifejezésében. A Régiók Bizottsága azt is várja az új szabályozástól, hogy az növeli a nyilvánosságot, és fokozza az érdeklődést az európai választások iránt – ezáltal pedig erősíti az Európai Unió legitimációját is – tette hozzá a magyar jelentéstevő.