Csak a politikai akaraton múlik, lehet-e népszavazás Paksról

A népszavazási törvény 1989-ben tartalmazta, hogy jelentős környezeti hatással járó, nemzetközi szerződéssel kötött nagyberuházástól kivételesen lehet referendumot tartani. Most is csak politikai elhatározás kérdése, hogy dönthet-e a nép Paksról.

A hatályos szabályozás szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről nem tartható népszavazás, politikailag tarthatatlan viszont, hogy a kormányoldal erre hivatkozással utasítja el a referendumot a paksi atomerőmű bővítéséről – állítja Wiener György alkotmányjogász, az MSZP szakpolitikusa.

A köztársasági elnök közleményében maga is erre hivatkozott. „Megállapítottam, hogy az alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja alapján nem lehet népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Ilyen kezdeményezést Magyarország egyetlen polgára, így maga az államfő sem tehet” – hangsúlyozta Áder János, ezért aláírta a szerinte más alkotmányossági szempontból sem kifogásolható törvényt.

Így kevés esély van arra, hogy az Együtt és a PM népszavazási kezdeményezését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) átengedi. A két párt azt kérdezné a választóktól: „Egyetért-e ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”.

Wiener azonban emlékeztetett a még 1989-ben elfogadott első népszavazási törvényre, amely ugyancsak kizárta, hogy a „nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények” kapcsán bárki referendumot kezdeményezzen. Csakhogy akkor a záró rendelkezések közé egy kivétel is került.

A referendum tiltott tárgyakra vonatkozó pontjai kapcsán ugyanis kimondták: azok nem vonatkoznak „a jelen törvény hatálybalépése előtt megkötött, olyan nagyberuházáshoz kapcsolódó nemzetközi szerződésre, amely beruházás környezeti hatásai a szerződés megkötése után váltak teljes körben ismertté”. Wiener szerint ez egyértelműen a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerre vonatkozott, amelynek megépítéséről a magyar és a csehszlovák kormány már 1963-ban megállapodott, s arról 1977-ben államközi szerződés is született.

Más kérdés, hogy a Bős-Nagymaros-klauzulát soha nem alkalmazták, mert a rendszerváltozás utáni első magyar kormány 1990 őszén – nem kis részben az akkori zöldek nyomására – a megállapodást felmondta. A kabinet még azt is vállalta, hogy a beruházás osztrák résztvevőjének 2,6 milliárd schilling kártérítést fizet.

Semmi akadálya nincs annak, hogy a kormány most is hasonlóképpen járjon el – állítja Wiener. Ehhez az alaptörvénynek csupán egyetlen pontját kellene megváltoztatni, ami a kétharmados többség számára tényleg nem szokott gondot okozni, hiszen más esetekben néhány nap alatt írták át a kétharmad számára kellemetlen szabályokat. Vagyis: egy „Paks-klauzula” beiktatása sem jelentene megoldhatatlan feladatot.

Kolláth György alkotmányjogász viszont úgy véli, a hatályos szabályozás mellett is lehetőség lenne népszavazás kezdeményezésére Paksról. Ő surranópályáról beszélt, tehát arra utalt, hogy nem a paksi atomerőmű bővítéséről szóló nemzetközi szerződést kellene referendummal támadni, hanem arról lehetne kérdezni az embereket, hogy miként vélekednek a nukleáris energia hasznosításáról.

Az atomenergia-stratégia – és nem Paks – ügyében tehát lehetne népszavazást tartani – véli Kolláth. Erre szerinte Európa más államaiban is volt példa. Szoboszlai György, a korábbi Országos Választási Bizottság MSZP által delegált tagja viszont úgy véli: egy ilyen kezdeményezés – ha csak közvetve is – nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget érintene, tehát a tiltott tárgyak közé tartozna. Ezt más alkotmányjogászok is megerősítették, hozzátéve: miután a Nemzeti Választási Bizottságban most garantált a kormánypárti többség, még kisebb az esély efféle kérdés átengedésére.

Wiener álláspontja: egy népszavazáson eredménnyel inkább azt lehetne kérdezni, üzembe lehet-e helyezni egy új atomerőművet, ami már nem érint nemzetközi egyezményt, hiszen az csak a megvalósíthatóságról szól. Ausztriában is volt erre példa, ahol nem helyeztek működésbe egy létesítményt. Más kérdés – tette hozzá –, hogy ilyen akciót kezdeményezni nem tűnik igazán ésszerűnek.

Nagyobb sikerrel kecsegtethet Kolláth másik ötlete, mert az általunk megkérdezett szakértők is egybehangzóan állították: a paksi bővítésről szóló törvény előkészítése során a jogalkotásról és a jogszabályok előkészítéséről szóló törvény rendelkezéseit teljesen figyelmen kívül hagyták. Vagyis: senkivel nem folytattak egyeztetést, és hatástanulmányok sem készültek.

Kolláth erre alapozva úgy véli, felvetődhet a paksi erőművel kapcsolatos nemzetközi szerződést kihirdető törvény közjogi érvénytelensége. Az Alkotmánybíróság csak kivételen jutott ilyen következtetésre, például az alaptörvény negyedik módosítása esetében megállapította, hogy az átmenetinek minősített rendelkezések egy része korántsem átmeneti. A jogalkotási törvény szabályainak – például az egyeztetési kötelezettségnek – a figyelmen kívül hagyása miatt viszont nem semmisítettek meg egyetlen jogszabályt sem.

Hogyan lehet megkerülni a tiltott tárgyakat?

A Jobbik kísérletet tesz az alaptörvényben a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatban megfogalmazott tilalom megkerülésére. „Egyetért-e ön azzal, hogy az országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a magyar állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?” – kérdezné a szélsőjobb.

Az általunk megkérdezett szakértők álláspontja a Jobbik egyelőre a Nemzeti Választási Bizottság döntésére váró népszavazási kezdeményezése kapcsán nem egyértelmű. Egyes vélemények szerint ez ügyes próbálkozás, hiszen a referendum nem egy nemzetközi kötelezettség teljesítéséről, hanem az abban foglalt kötelezettségek újratárgyalásáról szól.

Mások úgy vélik, a népszavazás eredménye kötelezné a parlamentet arra, hogy kezdeményezze a kormánynál az Európai Unió működéséről szóló szerződés – tehát egy nemzetközi egyezmény – módosítására vonatkozó eljárás megindítását, így ez a tiltott tárgyak közé tarozik. A kérdés azért is érdekes, mert van, aki úgy véli, a közösségi jog nem tekinthető klasszikus nemzetközi szerződésnek, mert az unió egyfajta államközösség létrehozását jelenti. Ha így van, az EU-s ügyekről akár lehetne is népszavazást tartani.

Fáklyás felvonulás a paksi atomerőmű bővítése ellen
Fáklyás felvonulás a paksi atomerőmű bővítése ellen tiltakozó demonstrációján
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.