A devizahiteleseknek észre kellene venniük, hogy magukra maradtak, és a mindenkori kormányra sem számíthatnak, csak magukra – jelentette ki Léhmann György ügyvéd a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.

Az ügyvéd idézett egy 2007-es ombudsmani jelentést, amely szerint „a jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag kijátszva, tisztességtelenül befolyásolja a bank ügyfeleinek szerződéskötési szándékát, és ezáltal a jogállamiság elvéből következő jogbiztonsági követelmények sérelmét okozta”. Szerinte azóta nem volt egyetlen pénzügyminiszter, aki az ügyben hajlandó volt valamit tenni.

A kormány ne azt tanácsolja, hogy a devizahitelesek olyan árfolyamrögzítési szerződést írjanak alá, amelyben a szerződést módosítják, és lemondanak a megtámadás jogáról, hanem inkább azzal foglalkozzon, hogy mit kellett volna tenni négy éven keresztül – érvelt az ügyvéd.

Elmondta, hogy a bajba jutott adósoknak négyfajta keresetlevelet terjesztett elő. Ezekben részben a kamatváltoztatási problémákkal részben a törlesztési hiteleknek a problémájával, részben a felmondás érvényességének a problémájával, valamint a közjegyzők felelősségével foglalkozott.

Reményei szerint ezek alapján elszámolási jellegű perekre kerül sor, és nincs kétsége afelől, hogy a bíróság kimondja, tisztességtelen szerződésekről volt szó. De amíg kitűzik a tárgyalást, akár egy év is eltelhet – tette hozzá.

Itt már nincs más választás, mint a per, kizárólag a hatóságok tudnak már csak lépni – mondta a műsorban Gáll Ferenc ügyvéd is. Szerinte az ügyfeleket két csoportra kellene osztani: akiknél a végrehajtási eljárás elkezdődött, és akiknél még nem. Akiknél még nem dőlt be a hitel, azoknak panasszal kell fordulni a hitelintézet felé, amely ha ezt elutasítja, akkor a határozattal meg lehet keresni a Pénzügyi Békéltető Testületet. Akiknél bedőlt a hitel, ott nincs más lehetőség, közvetlenül a bírósághoz kell fordulni