„A független magyar médiát lassú fulladás fenyegeti” – állítja a Mérték Médiaelemző Műhely a Center for International Media Assistance és az Open Society Justice Initiative közreműködésével készített elemzésében.

„Az állam lassan, de biztosan foglyul ejti a magyar sajtót, főleg az úgynevezett lágy cenzúra, elsősorban a pénzügyi befolyásolás eszközeivel, amelyek hatást gyakorolnak a szerkesztőségek által előállított tartalomra, és a médiavállalkozások gazdasági életképességére is” – olvasható a terjedelmes elemzésben.

A lágy cenzúra folyamata a jelenlegi kormányzat alatt gyorsult fel – hangsúlyozzák. „A kormánypártok baráti szerkesztőségeket támogatnak az állami hirdetésekkel”, a támogatásra szánt keret felosztásáról elfogult eljárásban döntenek, és ugyanazon szereplőket részesítik előnyben.

„A kormányzatot kritizáló vagy az ellenzéki pártokat támogató szerkesztőségek szinte teljesen elesnek az állami hirdetésektől és más támogatásoktól”, ami az elemzés szerint súlyosan torzítja a kereskedelmi médiumok piacát is.

A kutatók figyelmeztetnek arra is, hogy a „közszolgálati média a kormány szócsövévé vált”, A szabad, független és plurális média gyengülése pedig „elveszi a tájékozódásnak, az információhoz jutásnak azt a lehetőségét az állampolgároktól, amely szükséges ahhoz, hogy az ország politikájával és irányításával kapcsolatban felkészült és érdemi döntést hozhassanak”.

Az állami hirdetések legfőbb haszonélvezői a kormányközeli érdekcsoportok – állítják a kutatás során megkérdezett piaci szereplők. A hirdetési piac 10-15 százalékát az állami megrendelések teszik ki, miközben korábban a tíz százalékot sem érte el. Tehát sokkal többet költenek közpénzekből, és kizárólag „baráti” médiaügynökségekkel kötnek szerződést, amelyek azután a hirdetéseket jobboldali médiumokban helyezik el.

Az elemzésben megszólaló szakmabeliek ugyanakkor kiemelték: ez a korrupció könnyű terepe, és a kormányhoz közeli médiaügynökségek „kulcsszerepet játszanak az állami pénzek átláthatatlan és tisztességtelen elköltésében”. Egyébként azok a magánhirdetők, amelyek jó kapcsolatra törekednek a hatalommal, szintén ezeket az ügynökségeket részesítik előnyben.

Így a sajtó szereplői is befolyásolhatók, hiszen az a média, amely kritikus hangot üt meg, alig jut állami hirdetéshez. Ez pedig egyértelműen nyomásgyakorlást jelent, és az újságírókat gyakran öncenzúrára kényszeríti – áll az elemzésben.