Csak 150 ezren jártak jól az új bérrendszerrel

MSZP Orbán-kormány adó bér szja

A Fidesz olyan bérrendszert alakított ki, amelyben 150 ezer ember jól jár a 3 millió 800 ezer aktív keresőből - mondta Katona Tamás, az MSZP elnökségi tagja az MTI-nek vasárnap; a politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az új adórendszer igazságtalan, mert a döntő többség számára a bérek csökkennek, és egy nagyon szűk körnek nő a bére.

Az ellenzéki politikus emlékeztetett rá: a Fidesz korábban azt ígérte, megszünteti a "félszuperbruttót", és ez alapján határozza meg a 16 százalékos egykulcsos adót, ám ezt nem tették meg, "innen kezdve ez nem valós adócsökkentés".

Mint mondta, az, hogy 17 százalékról 16 százalékra csökkent az adókulcs a döntő többség számára, valóban egy százalékpontos csökkentést jelent, de közben az egyéni nyugdíjjárulékot 9,5 százalékról 10 százalékra emelték, ami miatt viszont már csak fél százalékpontnyi a csökkenés. Emellett 20 százalékkal csökkent az adójóváírás - tette hozzá.

Mint mondta, 290 ezer forintos jövedelemig "mindenki rosszul járt", csökkent a nominális keresete, márpedig a munkavállalók 80 százaléka ebbe a kategóriába tartozik. A 350 ezer forint alatt keresők nominális nettó keresete ugyan nem csökkent, de a reálkeresetük igen, és igazán jól az a 150 ezer munkavállaló járt, aki havi 500 ezer forintnál többet keres, nekik ugyanis havi több mint 36 ezer forint nyereségük van - összegezte. Úgy fogalmazott: tulajdonképpen egy "fordított Robin Hood-adót" működtet a Fidesz, mivel az adójóváírás csökkentésével 120 milliárd forintot kivett a relatíve alacsonyabban keresők zsebéből és azt áttette a magas keresetűek zsebébe.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány bérkommandót hozott létre, kijelentette: az "pótcselekvés" és "tudomásul kell venni, hogy piacgazdaságban élünk, a béremelés célja pedig piacgazdaságban nem az, hogy az adórendszer hibáit korrigálja". "Félő, ha ki akarja kényszeríteni a kormány a béremelést, akkor az azzal a veszéllyel jár, hogy lesznek, aki elveszítik emiatt a munkájukat" - szögezte le.

Katona Tamás szerint a bérkommandónak a közszférában kellene kezdenie a munkát, ott ugyanis viszonylag jelentős körben csökkentek a keresetek, ugyanakkor nincs valóságos bérkompenzáció, hiszen nincs is meg annak a jogszabályi alapja, a dolgozók egyelőre "grátisz" kapják a pénzt. Kifogásolta, hogy a kormány a mai napig nem alkotta meg a jogszabályt, ami alapján ebben az évben is "el lehetne téríteni" a közszférában dolgozó, azt megérdemlők illetményét a 100 százalékról.

A politikus közölte: vissza kellene állítani teljes egészében az adójóváírást és a kétkulcsos adót, mert nem lehet elvárni, hogy a kétmilliót és kétszázezret keresők egyformán járuljanak hozzá a közterhekhez. Emellett a gazdaságot a járulékok csökkentésével lehetne segíteni.

Azzal kapcsolatban, hogy a Fidesz kezdeményezésére az államadósság-növekedés okait vizsgáló parlamenti albizottságot hoznak létre, megjegyezte: nem véletlen, hogy Orbán Viktor miniszterelnök 2001 végéhez hasonlította az államadósságot és azt állította, hogy az a GDP 53 százalékról 80 százalékra nőtt. A Medgyessy-kormánynak ugyanis azzal kellett kezdenie a munkát, hogy konszolidálja az államháztartás helyzetét, mert a Magyar Fejlesztési Bank, az ÁPV Rt. és még néhány hely "házi kifizetőhelyként működött" - fogalmazott. Hozzátette: az államadósság 2002-ben 56 százalék volt, a kormányváltáskor pedig 78 százalék, ami 22 százalékpontos növekedést jelent.

Elmondta, hogy ebből 4 százalékpontnyi összeg, ezermilliárd forint betétként van elhelyezve a Magyar Nemzeti Banknál; a pénz még az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodásból származik. További 12 százalékpontnyi összeg a magánnyugdíj-pénztári vagyon, "amit most készül eltapsolni a kormány", holott az előző kormányok tudatosan vállalták, annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer hosszútávon fenntartható legyen.

Továbbá a Fidesz 2001-ben olyan lakástámogatást vezetett be, amit elsősorban tehetősök, befektetési célú lakásvásárlásra tudtak igénybe venni, ez az összeg a GDP 4 százaléka, és bár láttuk a rendszer hiányosságát, nem gondolkoztunk a visszamenőleges hatályú jogalkotásban - jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-2009-ben mindemellett gazdasági világválság is volt, ennek keretében az országok többségében emelkedett a GDP-arányos államadóság. A jelzett két évben a magyar államadósság-növekedés 12,3 százalék volt, ami az uniós mediánérték közelében van, 2009-re pedig az államháztartási hiányt sikerült 4,4 százalékra levinni.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.