A legtöbb kórházban sem pénz, sem munkaerő nincs arra, hogy különválasszák a fizetős és az államilag finanszírozott betegek ellátását. Úgy tudjuk, több multinacionális cég is jelentkezett már nagyobb vidéki kórházakban, hogy ilyesfajta extra szolgáltatást vásároljon az alkalmazottainak, de egyelőre sehol nem tudták ezt számukra biztosítani.

A szegedi kórházban egyelőre nem is gondolkodnak azon, hogy ilyen szolgáltatásokat bevezessenek, fizetni csak a határon túl érkező, zömmel romániai jelentkezőknek kell az orvosi ellátásért. Hasonló a helyzet Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is, itt a kórházak honlapján jellemzően már megtalálhatók egy-egy kezelés aktuális tarifatáblázatai, hangsúlyozottan külföldi betegek számára.

Győrben főként a járóbeteg-ellátásban van költségtérítéses rendszer – hallottuk Tamás László Jánostól, a Petz Aladár kórház főigazgatójától –, de ezt térben és időben is szigorúan elválasztják az OEP-finanszírozott betegellátástól.

A fizetős szolgáltatások rendjéről az egri Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet rendelkezik egy az OEP-pel és a GYEMSZI-vel egyeztetett térítésköteles szabályzattal, amely tartalmazza, hogy milyen fizetős szolgáltatásokat végez az intézmény – tájékoztatott Szegedi Erzsébet sajtóreferens. A törvény szabta mozgástér azonban meglehetősen korlátozott, hisz az ÁNTSZ által meghatározott ágyszámon és szakrendelői időben a sürgősségi ellátást kivéve csak a társadalombiztosítás által finanszírozott betegeket lehet ellátni.

– Az egri kórháznak természetesen vannak fizetős szolgáltatásai – például a balneoterápia, az emelt szintű hotelszobás betegellátó-részleg, a külföldiek ellátása, magzati UH képi dokumentáció készítése –, amelyek bevételei ugyan segítenek a kórháznak, de nagyságrendileg elhanyagolhatók az OEP-bevételekhez képest – tette hozzá. Az egriek szerint minden kórháznak előnyére válna a fizetős szolgáltatások körének bővítése, de az ezzel kapcsolatos beruházásokhoz legtöbbször nincs forrásuk a közintézményeknek.

Orvosokkal is beszélgettünk, akik nem hivatalosan, és persze név nélkül, ennél is többet elárultak a jelenlegi rendszer visszásságairól. Pluszpénzért kapott előnyök most is vannak a kórházi ellátórendszerben, csak ezt nem a kórháznak, hanem a műtétet végző orvosnak fizeti a beteg, azért, hogy hamarabb sorra kerüljön vagy magasabb szintű ellátást élvezzen. Amíg önálló társaságként működtek a kórházak, nagyobb döntési jogkörük volt, most viszont állami kézben van szinte valamennyi, és egy ilyen lomha és bürokratikus rendszerben nehéz alkalmazkodni a változó igényekhez.

Ez hátráltathatja egy az Uzsoki úti kórházéhoz hasonló szisztéma felállítását – tették hozzá. De erkölcsi aggályok is felmerülnek. Ott ugyanis, ahol most is orvoshiánnyal küzdenek, visszás lenne a lestrapált szakembereket a munkaidő után beállítani egy „csili-vili” különrészlegbe, ahol VIP-betegeket kellene extra gondossággal kezelniük: félő, hogy az ehhez szükséges energiát a napközbeni munka rovására „gyűjtenék” össze az orvosok.

Az általunk megkérdezett szakemberek hangsúlyozták: igény van a fizetős rendszerre vidéken is, de ez tovább mélyítené a szakadékot gazdag és szegény között. – Ha nincs pénzed, hamarabb meghalsz – ezt üzenheti a kiváltságoknak fenntartott és az átlagemberek elől elzárt különszolgáltatások rendszere – jegyezték meg többen is.