Kórházak: csak egy maradhat?
Hamarosan új rend szerint, megyénként egy-egy vezető kórház köré szerveződve végzik a betegek ellátását a hazai egészségügyi intézmények. A GYEMSZI, az OEP, az ÁNTSZ feladatai átalakulnak – nyilatkozta Zombor Gábor a portálnak. A beszélgetésben az egészségügyért felelős államtitkár minden területen jelentős változásokat ígér.
Megyénként és a fővárosban is újraosztják a kórházak közötti feladatokat, meghatározzák, hogy egy-egy szakmából mekkora kapacitásnak kell lennie egy-egy területen. Mint az államtitkár mondta: „olyan rendszert kell elképzelni, amelyben a megyében lévő intézmények vezetői, az állami szereplők, tehát a GYEMSZI utód, az OTH helyi delegáltja, az ÁNTSZ és a kormányhivatal képviselőinek részvételével egyeztető fórumok, tanácsok alakulnak. Eldöntjük, hogy mi az, amit kötelező fenntartaniuk, ha valamiből sok van, akkor arányosítaniuk, de alapvetően ők határozzák meg, miként kívánják működtetni helyben a rendszert. Egy nagy megyei kórháznak lehetnek például olyan osztályai, amelyeket meg lehet osztani, de lehet központosítani is. Korábban elindult egyfajta funkcióváltás, de megállt félúton, épp a legrosszabb állapotban – ezt érdemes folytatni, és megpróbálni hozzá stabil finanszírozást biztosítani.
Mindehhez segítséget kapnak az intézmények abban, hogy a gazdasági tevékenység jelentős része központi feladat lesz, a járó- és a fekvő kassza összenyitási lehetőségével pedig ez a grémium helyben el tudja dönteni, hogy milyen ellátásra hol van szükség.” Hozzátette: később az ellátásra jutó közpénzt is ehhez az újraosztott feladatrendszerhez arányosítják.
A politikus az interjúban üzent a beszállítóknak is, mondván: nem célszerű beszállítói oldalról sem fenyegetőzni, mert tisztességes, teljes körű megoldásra törekednek. A tárgyalásba bevonják a gazdasági tárca szakembereit is, így a kormány folyamatosan képben lesz a szükséges forrás nagyságáról.
A háziorvosi alapellátásról szólva közölte: a jelenlegi finanszírozási összeg egy éven belül csak az orvosok javadalmazását szolgálja. A magán és a közellátás szétválasztásáról is derültek ki újabb részletek. Eszerint: szóba sem került, hogy ne dolgozhatnának tovább a közellátásban magánorvosok, mert aki személyesen közreműködik, annak a munkáját ez nem érinti. Csupán azt takarja a bejelentés, hogy közfinanszírozott ellátásért ne lehessen plusz pénzt kérni.
Ne legyen intézményesített megkülönböztetés anyagi okok miatt biztosított és biztosított között. Át kell gondolni a korábban magáncégeknek átadott közfeladatok, szolgáltatások kérdését, miszerint ha az adott területen az állam rendelkezik a megfelelő kapacitással, akkor felesleges magánszolgáltatót igénybe venni. Természetesen, ha ilyen képességei nincsenek az állami rendszernek, akkor megmaradnak a szerződések – közölte a lap munkatársaival Zombor Gábor.