A portál szerint a papírokból nem minden részletre derül fény, mivel hagy maga után kívánnivalót a megfogalmazás és a részletesség is, de az biztos, hogy az IMG aránytalanul sokat költött közterületi plakátokra és rádióreklámokra – olyan médiafelületekre, ami Simicskának volt.

A tévés hirdetések szerződéseinél is gyakran hiányoznak a pontos adatok. Az viszont biztos, hogy korábban az IMG a hasonló reklámok 86-96 százalékát intézte el a TV2-nél. A csatornától – ez viszont kiderül az első szerződésekből – egy áprilistól decemberig tartó időszakra tévés berkekben is elképesztő összegért, egymilliárd forintért rendeltek hirdetéseket, tehát havonta több mint száztízmilliót költöttek. A kampányban 2,2-22 millió forintért készültek a kisfilmek, például ilyenek:

A nemrégiben felmondáshullámmal sújtott, Matolcsy György unokatestvéréhez is köthető Vs.hu portálon pedig az online felületek között költötték a legtöbbet. Az Index a papírokban található 2014. októberi adatok alapján azt feltételezi, hogy az MNB az oldalnál körülbelül bruttó 270 millió forintot költhetett el, amivel az egész évi működését is fedezte volna. Ez azért is tűnik furcsának, mert a Vs.hu piaci részesedése igen kicsinek számított a kérdéses évben, tehát ésszerűtlen lehetett ennyi pénzt rákölteni. Az Index azt is felveti, hogy nem lett volna etikus Matolcsytól, hogy ennyi közpénzzel tömje tele a portált.

Az Origón is voltak hirdetések, és az akkor Napi Gazdaság, ma pedig már Magyar Idők névre hallgató, csekély olvasottságú újságban is reklámoztak. A lapot egyébként nem sokkal korábban vette meg a Századvég. Itt havi nyolc-kilenc millió forintot költöttek, de éves szinten elérték a százmilliós összeget is.

A reklámok hasznossága viszont megkérdőjelezhető több szempontból is: a program hazai vállalkozások növekedésében segített volna egy több mint kétezermilliárdos keretből. A hirdetések nagy részét azonban főleg nyáron tették ki, amikor sokan külföldön nyaralnak, tehát valószínűleg nem jut el hozzájuk a hír. A reklámokat ráadásul nem arányosan osztották el, tehát például kiugróan sokat költöttek a plakátokra és a rádióreklámokra.

A szigorú összegek a következőképpen alakultak: közvetlenül a hirdetésekre öt és fél milliárd forintot költöttek. A maradék hirdetéstervezésre és hasonlókra, illetve néhány fura tételre ment el. Tehát összesen 2014-ben tévés hirdetésre 1,8 milliárd, közterületi hirdetésre 1,6 milliárd, emellett nyomtatott sajtóban egymilliárdért, rádióban 750 millióért, online pedig durván 260 millióért költöttek.

Az MNB szerint a projekt huszonnégymillió megjelenéssel hét és fél millió embert ért el – a 15+-os célcsoport 94,49 százalékét. A növekedési hitelprogram hírét sikerült „minél több érintettnek eljuttatnia” – mondták az Indexnek a papírok átküldésekor.