Csak a homály nőtt a Buda-Cash-botrányban

A Buda-Cash ügyben a Fővárosi Főügyészség a napokban közleményt tett közzé, amely szerint remény van arra, hogy az eljárás sikeres befejeződésével a károsultakat ki tudják fizetni, mert több a lefoglalt vagyon, mint az okozott kár. A rendőrségtől viszont ezzel kapcsolatban csak annyit tudtunk meg, hogy a károsultak száma és a pontos kárérték egyelőre nem ismert.
A nyomozóhatóság mintegy 68 milliárd forint értékű vagyont biztosított ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában, s figyelemmel arra – hangsúlyozta az ügyészség –, hogy az eddig feltárt összesített kárérték mintegy 62 milliárd forint, a kárigények kielégítést nyerhetnek. Az MNB viszont február 24-én még azt közölte, hogy a kár elérheti a százmilliárdos nagyságrendet.
Sem a kár, sem a károsultak száma nem ismert
Sem a kár, sem a károsultak száma nem ismert
Teknős Miklós / Népszabadság

Később ezt a pénzügyi felügyelet pontosította: nagyjából 60-65 milliárd forint az, amivel a Buda-Cash a DRB bankcsoport bankjai felé nem tud elszámolni. Ezen felül körülbelül harmincmilliárdra tették azt az összeget, amivel a brókercég a saját ügyfeleit megkárosíthatta. Ez a korábban jelzett százmilliárdhoz közelít, miközben az ügyészségi közleményben ennél jóval kisebb összeg áll.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az Országos Betétbiztosítása Alap (OBA) bejelentése szerint mintegy 103 milliárd forintot kell kifizetni a DRB bankcsoport 73 ezer ügyfelének kártalanítására. Ez pedig nem is a teljes bent ragadt pénz lehet, hiszen a számlatulajdonosoknak egyenként folyósítható összeg nem haladhatja meg a százezer eurót, tehát nagyjából a harmincmillió forintot.

A Fővárosi Főügyészségtől szerettük volna megtudni, hogy a kárértéket hogyan számították ki, de érdeklődésünkre csak annyit válaszoltak, „folyamatban lévő nyomozásban a nyomozóhatóság adhat további tájékoztatást". Ezért további információkért a rendőrséghez fordultunk, de csak annyit árultak el, hogy a 62 milliárdnyi kárt „önkormányzatok, magánszemélyek, illetve gazdálkodó szervezetek" szenvedték el, akik „részben a Buda-Cash ügyfelei, részben a DRB bankcsoport számlatulajdonosai".

Ez a kárösszeg a rendőrség szerint „kötvény-, részvény-, illetve állampapír-vásárlásból" adódik, mert „nem azokat az értékpapírokat vásárolták meg, amelyekről az adás-vételi szerződések szóltak, másrészt nem voltak a befektetések mögött tényleges értékpapírok". Arra viszont ezzel nem adtak magyarázatot, hogy az OBA által emlegetett 103 milliárd hogyan illik a képbe, hiszen a banki ügyfeleknél szó sem volt befektetésekről, őket alapvetően a folyószámlák befagyasztása sújtotta.

A rendőrség az egyes adatok közötti ellentmondásra utaló kérdésünkre egyáltalán nem reagált, így nem tudni, hogyan kellene értelmezni a nyilvánosságra került különféle összegeket. A szűkszavú válaszból viszont kiderül, hogy a „károsultak számának megállapítása folyamatban van", valamint „a pontos kárérték megállapítása többek között a nyomozás feladata". Ebből alighanem az következik, hogy a nyomozóhatóságnak a Buda-Cash-ügyben koránt sincsenek még végleges adatai. Így vélhetően arra sincs pontos válasz, hogy a lefoglalt vagyon tényleg fedezi-e a okozott kár

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.