Az ombudsman rámutatott, hogy a törvény nem tartalmaz érdemjegyet előíró feltételt, vagyis szerinte „a jogbiztonság követelményébe ütközik, ha az abszolutórium kiadását a tanulmányok minősítéséhez kötik”. A rossz átlagú hallgatók jogsérelmet szenvedtek el az ombudsman szerint, hiszen ha eredményesen (vagyis a bukást elkerülve), de az átlag alatt vizsgáztak, akkor az egyetem a már letett vizsgák egy részének megismétlésére és javítására kötelezte őket. Az alapvető jogok biztosa a kormányhoz fordult, intézkedést sürgetve. Szabályt kellett módosítani, mert a diploma megszerzéséhez szükséges abszolutórium kiadását nem köthetik a tanulmányi átlaghoz.

Vállalni kell az intézményben kialakított szabályok betartását is Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kormány meglepő gyorsasággal reagált. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár válaszában arról tájékoztatta a biztost, hogy „a kormányrendeleti szabályozást hatályon kívül helyezték, az új részletszabályokat pedig úgy alakították ki, hogy azokat a felsőoktatási intézmények ne értelmezhessék a jogalkotói akarattól eltérően”. A minisztérium föltárta, hogy a Pannon Egyetem gyakorlata is a Corvinuséhoz hasonló volt.

A Corvinuson folyó oktatást jól ismerő forrásunk szerint meglehet, logikailag igaza van az ombudsmannak, ám jogos érv az eddigi gyakorlat mellett, hogy ha egy hallgató beiratkozik az egyetemre, azzal vállalja az intézményben kialakított szabályok betartását, elfogadását. Ebben az esetben azt, hogy kettesekkel nem lehet abszolválni egyes karokon.

Az egyetem oktatási rektorhelyettese, Szántó Zoltán Oszkár emlékeztet arra, hogy a probléma évekre nyúlik vissza. – A gyakorlat azért merült fel, mert a korábbi, 2005-ös felsőoktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendelet szerint az abszolutórium kiadásánál az intézmények lehetőséget kaptak arra, hogy a törvényben foglaltakon kívül egyéb feltételeket is megszabhassanak. A Corvinus minőségbiztosítási szempontokat figyelembe véve írta elő bizonyos tanulmányi átlag teljesítését egyes karokon az abszolutórium megszerzéséhez – mondja.

A minőségbiztosítás a Corvinus esetében kulcskérdés: olyan egyetemről beszélünk, amelynek karai nemzetközileg jegyzettek, az itt végző hallgatók oklevelét magasra értékeli a munkaerőpiac. Korábban ez az egyetemi vizsgaszabályzatban lefektetett követelmény nem is okozott gondot. Ám az új, nemzeti felsőoktatási törvény elfogadása után nem volt egyértelmű a jogszabályi környezet.

– Ezután a Corvinuson is módosítottuk a szabályzatot. Az átlaghoz kötés kikerült belőle. A minőségbiztosítást pedig más módon oldjuk meg a jövőben – összegzi Szántó Zoltán Oszkár, hozzátéve: nehéz megmondani, hány hallgatót érinthetett a korábbi vizsgaszabályzat vonatkozó követelménye, hiszen sokan vannak olyanok, akik más okból nem fejezték be a tanulmányaikat. De az arra vonatkozó adatgyűjtés, hogy közülük hányan tettek javítóvizsgát a gyenge tanulmányi eredményük miatt, a napokban fejeződik be.