Már készül annak a kormányrendeletnek a tervezete, amely részletesen szabályozza, miként adományozzák a másodjára is újraélesztett Corvin-láncot, s mi lesz pontosan a Magyar Corvin-lánc Testület, illetve a Magyar Corvin-lánc Iroda feladata.

A kitüntetést Horthy Miklós kormányzó 1930-ban alapította, s az első Orbán-kormány idején döntöttek arról, hogy „a magyar tudomány és művészet, valamint a magyar oktatás és művelődés fellendítése terén szerzett kimagasló érdemek elismerésére” ismét adományozható legyen a Corvin-lánc. Akkor tizenkettőben maximálták a kitüntetettek lehetséges számát, és a tucatnyi elismerést ki is osztották.

A két következő parlamenti ciklusban azonban senki nem kapott ilyet, bár az erről szóló miniszterelnöki rendeletet csak tavaly helyezték hatályon kívül. A Corvin-lánc iroda vezetőjét – Schmidt Máriát – viszont már a 2002-es kormányváltás után felmentették. Az iroda egyébként tavaly óta elvileg megint működik: vezetőjének a miniszterelnök Granasztói György történészt nevezte ki.

A Corvin-láncról – amelyet, a többi állami kitüntetéssel együtt, a kormányfő előterjesztése alapján a köztársasági elnök adományoz – a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetésekről szóló, tavaly elfogadott törvény rendelkezik, a most készülő kormányrendelet pedig a kitüntetettek jogosultságait, illetve a Magyar Corvin-lánc Testület és az iroda működését szabályozza majd.

A tervezet szerint az iroda vezetőjét a kormányfő maga nevezi ki, és számára a Miniszterelnökséget vezető államtitkár tiszteletdíjat állapíthat meg. Ha a maximumot kapja – a tervezet szerint ez legfeljebb az államtitkári fizetésnek megfelelő összeg lehet –, ez lehet az egyik legirigyeltebb megbízatás Magyarországon

Az iroda dolga többek között a kitüntetési javaslatok előkészítése, a kitüntetések előállítása, az adományozottak nevének bevésetése, az elismerésben részesülők nevének a Magyar Közlönyben történő kihirdetése. Az iroda emellett a Magyar Corvin-lánc Testület titkárságaként is működik, ha a grémium majd feláll.

A láncot egyszerre legfeljebb tizenöt személy birtokolhatja, és ha teljes a létszám, „további adományozásra az adományozottak egyikének kiesése” – praktikusan halála – esetén van csak lehetőség. A Corvin-lánc testület azonban már tizenkét kitüntetett esetében felállhat – ma viszont nincsenek ennyien, mert a korábbi tizenkét kitüntetett közül 2001 óta többen elhunytak.

A testület feladata egyebek mellett az, hogy munkálkodjék „a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti oktatás és művelődés fellendítésén”, és őrködjék „a kitüntetés tekintélye felett”.
 Emellett a grémium állást foglal arról, hogy a Corvin-lánc kitüntetésre javasolt személy „a magyar tudomány, irodalom vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetőleg a magyar nemzeti oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján” méltó-e az elismerésre.

A testület felkérésre véleményt mond a tudományt, az oktatást, az irodalmat vagy a művészetet érintő állami döntések előkészítése során, s ezekben a kérdésekben közérdekű javaslatot tehet, és állásfoglalást bocsáthat ki.

A kitüntetettek magukat a Corvin-lánc birtokosaként nevezhetik meg, az elismerést a nemzeti ünnepeken viselhetik is, s az ilyen eseményeken és más „kiemelkedő fontosságú rendezvényeken” állami meghívottként vehetnek részt – olvasható a tervezetben. A kitüntetésre egyébként érdemes lesz vigyázni, mert attól, aki azt önhibájából elveszíti, követelhetik az ismételt előállítás költségeit.

A lánc az állam tulajdona marad, a kitüntetett halála esetén tehát vissza kell szolgáltatni. Az elismerésen négy névnek kell helyet biztosítani, így ugyanazt a láncot ennél többen nem kaphatják meg. Amikor majd a hely elfogy, a Corvin-lánc a Nemzeti Múzeum birtokába kerül.

Pro scientia - litteris - et artibus

A Corvin-lánc a jogszabály szerint egy „olasz művésztől eredő, XV. századbeli, harmincöt milliméter átmérőjű érem másolata, amely Mátyás királyt mellképben, jobboldali profilban ábrázolja "»Mathias Rex Hungariae« körirattal. Az érmet gazdag, részben zománcozott, áttört művű renaissance díszítmény övezi, melybe felül mondatszalag fonódik »Pro scientia - litteris - et artibus« felirattal. A díszítményes érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere van, amely arany bevonatú ezüst nyakláncon függ. A függőrész teljes hossza száz milliméter.”