A Mátyás téri irodában, a Kapocs Ifjúsági Önsegítő Szolgálat székhelyén tartott díjátadó rendezvényen minden citromos volt: a nápolyi, az üdítő, az alkoholmentes sör, a torta. Még a sajtóanyag dossziéja is citromsárgán virított.

A Civil Citrom Díj sorsáról – amely azoknak jár, akik a tárgyévben a legnagyobb csapást mértek a civil szektorra – 12 tagú, szakemberekből álló bizottság döntött. Huszerl József, a Pályázatfigyelő főszerkesztője, a zsűri egyik tagja hangsúlyozta, hogy a díjat nem kizárólag személyek és szervezetek kaphatják, hanem jogszabály, esemény vagy akár jelenség is.

A jelöltekre első körben külön e célra létrehozott honlapon lehetett javaslatokat tenni. A zsűri ezek közül választotta ki a díjra érdemesnek tartott jelölteket, akiket – biztosítva a méltányos eljárást – még a díj odaítélése előtt felkért arra, hogy fejtsék ki esetleges ellenvéleményüket.

Az öt jelöltből három élt is a lehetőséggel. Volt, hogy a zsűri elfogadta az ellenérveket, volt, hogy nem. Az első alkalommal átadott Civil Citrom Díjnak végül két kitüntetettje lett: a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) és a „civil partnerek állami kijelölésének” gyakorlata.

Az indoklás szerint a NEA sokat ártott a magyarországi civil szektornak azáltal, hogy jelentősen beszűkítette a civil szervezetek rendszerszerű kormányzati támogatásához jutásának lehetőségét. A felosztható támogatási összeg és az ebből támogatott civil szervezetek száma nagyságrendileg egyharmadára esett vissza a NEA elődjéhez, a Nemzeti Civil Alapprogramhoz képest.

Korábban a döntéshozó testületekben a választott civilek voltak többségben, most a kormányzat által delegált vagy kiválasztott tagok vannak kétharmados többségben. A testületek vezetőit a miniszter közvetlenül nevezi ki. A NEA működése – így a laudáció – nagymértékben rontotta a kormányzati támogatási rendszer politikai függetlenségébe és tisztességébe vetett bizalmat.

Ami a másik díjazottat illeti: a zsűri indoklása szerint régi törekvése az államigazgatásnak, hogy a civil szektort a saját képére formálja, működését a hivatalok kiszámítható, beszabályozható bürokratikus működéséhez igazítsa. Az utóbbi öt-hat évben ez a törekvés felerősödött, és egyre több jogszabályban jelent meg a hivatalok által kiválasztott egyes civil szervezetekkel megkötött partnerségi megállapodásokra való utalás.

Valójában egy áldemokratikus szabályozási elképzelésről van szó, amelynek alapján az állam (a politikai hatalom) az egyeztetés, illetve párbeszéd civil oldalán résztvevő képviselőket egyoldalúan jelölheti ki. Mindez sérti a jogállamot, a demokráciát és a civil szektor autonómiáját.

A Civil Citrom Díj átadására a szervezők a NEA esetében Latorcai Csabát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma civil kapcsolatokért is felelős helyettes államtitkárát hívták meg, a „civil partnerek állami kijelöléséért” járó elismerést pedig a jogalkotásért felelős Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek szerették volna átadni.

Egyikük se jött el. Navracsics egyáltalán nem reagált, Latorcai azonban vette a fáradtságot, és előzőleg írásban kifejtette ellenvéleményét. Majd jelezte, amennyiben a zsűri hajthatatlan, mindenképpen citrommal akarja kitüntetni a Nemzeti Együttműködési Alapot, akkor inkább a CÖF-ös Csizmadia Lászlónak, a NEA elnökének kellene átadni a díjat.

Az átadó ünnepség után az Emberi Erőforrások Minisztériuma arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a zsűri bizonyos tagjai, illetve az érdekeltségi körükbe tartozó szervezetek a Nemzeti Civil Alapprogram idején összesen több mint 368 millió forintos állami támogatást nyertek el úgy, hogy „közben aktív részesei voltak a döntéshozatalnak”.

A minisztériumi tájékoztatás öt zsűritag nevét sorolja fel, a nevek mellett konkrét összegek szerepelnek. (A legkisebb nem egészen 12 millió, a legtöbb csaknem 137 millió forint.) Kérdésünkre aztán kiderült – és ez árnyalja a képet –, hogy a 368 millió forinthoz a Nemzeti Civil Alapprogram fennállásának hét éve során jutottak a szóban forgó szervezetek. A minisztérium közlésében nincs olyan utalás, hogy a pénzeket szabálytalanul használták volna fel. 

A Civil Citrom Díjra egyébként összesen mintegy háromszáz szavazat érkezett. A civil szektor méretéhez képest ez meglehetősen kevés, de Bíró Endre zsűritag, a Jogismeret Alapítvány szakmai vezetője – figyelembe véve a „mai viszonyokat” és azt, hogy új kezdeményesről van szó – ennél lényegesen kevesebbre számított. Nagy Ádám, a Nemzeti Civil Alapprogram volt vezetője reményét fejezte ki, egy eljön majd az idő, amikor a díjazottak átveszik az elismeréssel járó – természetesen citromot ábrázoló – szobrocskát.

A citromos ünnepség időpontját a szervezők egy kormányzati eseményhez időzítették: néhány nap múlva Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén első alkalommal adja át Lukács Móricról elnevezett díjakat azoknak a civil szervezeteknek, amelyek „kiemelkedő közösségszervezési munkájuk mellett elősegítik az adományozás kultúrájának fejlődését”.