A szélsőjobboldal legszélső fertályán mozgó portálok némelyike tudni véli, hogy az önkormányzati választáson több roma is jobbikos színekben indul. Egyiküket állítólag Budapest XX. kerületében, Pesterzsébeten találjuk. Gémesi Emese, a párt kerületi elnöke azonban cáfol. Ismeretei szerint az illetőnek nincsenek cigány gyökerei. Ennek egyébként sem tulajdonít jelentőséget. „Csak a tettek számítanak, nem a származás" – hangsúlyozta.

Pakson viszont nem kérdés, hogy van-e roma a Jobbik jelöltjei között. Bogdán Ferenc cigány származását vállalva indul a város egyik külterületi körzetében, ahol magas a romák aránya.

„Nem mi kerestük meg őt, hanem ő keresett meg minket" – számolt be az előzményekről Horváth Zoltán, a Jobbik paksi szervezetének elnöke. Állítása szerint a párton belül semmiféle vita nem volt arról, hogy elindítsanak-e cigány jelöltet. Ebből is látszik – állapította meg Horváth –, hogy minden ellenkező híreszteléssel szemben a Jobbik nem rasszista párt. „Arról nem mi tehetünk, hogy a szóban forgó népcsoport tagjai az átlagosnál nagyobb számban jelennek meg a bűnözői oldalon" – mondta a paksi elnök. Ugyanakkor nem tartja elfogadhatónak, hogy az elvileg felzárkóztatásra szánt milliárdokat másra költi az állam. Bogdán Ferenc jól ismeri és átérzi a romák problémáit, a közreműködésével elérhető, hogy a támogatás oda kerüljön, ahova való – érvelt a jelölt mellett Horváth Zoltán. Úgy tudja, más településeken is beléptek cigányok a Jobbikba, de helységneveket nem kívánt említeni.

Bogdán Ferenc állami gondoskodásban, a balatonberényi otthonban nevelkedett. Az intézmény megszűnése után egy ottani pedagógus vette magához. Bogdán a pécsi egyetem szekszárdi tanítóképző karán diplomát szerzett, papírja szerint ötödik és hatodik osztályban történelmet is taníthat. Sárszentlőrincen gyermekotthonban dolgozott, aztán szerelmes lett, és a párjához, Paks mellé költözött. „Tehén, baromfi, kecske" – sorolja, milyen állatokkal foglalkozik a városhoz tartozó Hegyespusztán, a vezetésével működő családi gazdaságban.

Nagyjából egy évvel ezelőtt barátja hívta el egy jobbikos gyűlésre. Azóta szimpatizál a párttal. Szerinte a Jobbik előtérbe helyezi a magyarok, beleértve a nemzetiségiek (értsd: cigányok) érdekeit. Bogdán úgy érzi, a Jobbikban „teljes mértékig elfogadták", senki nem érezteti vele, hogy gond lenne a származásával. Az önkormányzati kampány során sok helyi roma és nem roma emberrel találkozott: „mindenki nagyon kedves volt".

Nem árulta el, hogy korábban melyik pártra szavazott. Többszöri kérdésünkre, hogy nem zavarták-e például a jobbikos Magyar Gárda – lapunk által határozottan cigányellenesnek tartott – felvonulásai, Bogdán Ferenc kijelentette: ezek „nem cigányellenes, hanem a cigányok és magyarok érdekében szervezett felvonulások" voltak. Megjegyzésünkre, hogy furcsán hat egy roma politikus felbukkanása a Jobbikban, Bogdán közölte: „örülök, hogy meglepetést tudtam okozni".

Persze, minden viszonylagos – így az is, mennyiben számít meglepetésnek, ami Pakson történik. A szélsőjobboldali párt már az országgyűlési választási kampányban is mérsékeltebb arcát mutatta. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója akkor azt mondta, a Jobbik szerinte taktikai okokból váltott hangnemet, de – főleg a jó szereplés tükrében – könnyen lehet, hogy a taktikai húzásból stratégiai váltás lesz. A „középre húzás" jegyében a francia szélsőjobb, a Nemzeti Front jelöltjei között is feltűnt egy arab emberi jogi aktivista. Ebből kiindulva Krekó elképzelhetőnek nevezte, hogy a Jobbik cigány politikussal próbálkozik.

A jóslat bevált. Távol vagyunk még attól, hogy a Jobbikot karakteres antirasszista pártként jellemezhessük, de az idők változásának jele lehet az is, Jakab Péter személyében a Jobbik zsidó felmenőkkel rendelkező politikust indít Miskolcon a polgármesteri székért.