Pesti Imre is belefutott a Cicero-csapdába
A költségvetést ki kell egyensúlyozni. A kincstárat fel kell tölteni. Mérsékelni kell a közterheket. Az arrogáns közalkalmazottakat meg kell fékezni. Meg kell szüntetni a külföldi kalandozásokat. Az embereknek újra meg kell tanulniuk dolgozni, ahelyett hogy kölcsönökből éljenek – e szavakkal nyitotta meg a „Közpénzek felhasználása” című fórumot Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője. Mondván, a fentieket ugyan Krisztus előtt 63-ban írta Cicero, de ma is érvényesek. S ez akár igaz is lehet. Azon sem érdemes rágódni, hogy máshol i.e. 55-t említenek. A bökkenő az, hogy fenti magvas gondolatok igen nagy valószínűséggel nem Cicerótól, hanem Taylor Caldwell amerikai írónő 1965-ös Pillar of Iron című regényéből származnak, amelyben a szerző többször valóban idézi Cicerót, de az államháztartásról szóló részt speciel ő adta a szájába, lévén ez egy regény.
A kormánymegbízott ezután még hivatkozott két törvényre is, majd elvonta a következtetést: 2010-ben új élet kezdődött a hazai közigazgatásban, és újraépítették az állam és az önkormányzatok kapcsolatát. Ennek részeként tavaly januártól a kormányhivatalok kapták feladatul az önkormányzatok törvényességi felügyeletét, a szakhatósági eljárások lebonyolítását, a munkaügyi központok működtetését és az önkormányzati hitelfelvételi tervek véleményezését.
Az egyre bővülő kapcsolatrendszer Pesti Imre szerint javítja az önkormányzatok gazdálkodásának átláthatóságát és tisztaságát. Ez megnyugtató, különösen annak a hangfelvételnek az ismeretében, amelyben egy zuglói vállalkozó Pesti Imrét is megemlíti, miszerint a kormánymegbízott cége az elmúlt években sorra nyeri a közbeszerzéseket. Pesti közleményben tagadta a vádat: „semmilyen gazdasági társaságnak nem tulajdonosa, így nem is nyerhetett”.
A kormánymegbízottól Domokos László, az Állami számvevőszék (ÁSZ) elnöke vette át a szót. Miután tisztázta, hogy nem doktor, de van diplomája, és nem magánemberi véleményét mondja el, hanem a számvevőszék tapasztalatait osztja meg a hallgatósággal. Vagyis: rend nélkül esély sincs a hibás folyamatok korrigálására. A hivatal ellenőrzési tapasztalatait összefoglalva rámutatott, hogy 2010-ben az önkormányzatok gazdálkodása került az ÁSZ vizsgálatainak fókuszába. Azon belül is a belső kontrollok és a vagyongazdálkodás. Az integritás ugyanis az önkormányzatok életbiztosítása, és az a főnök, amelyik nem lop, annak az az érdeke, hogy a beosztottjai se kerülhessenek korrupciós helyzetbe. Az elmúlt időszakban hét fővárosi kerületet vizsgáltak meg, és a vagyongazdálkodásukat alapvetően rendben találták. Bár a polgármesteri hivatalokban lévő adatok nem mindig egyeztek meg a földhivatali nyilvántartással, de csupán egyetlen 40 milliós tétel akadt, amely mellől hiányzott az írásbeli kötelezettségvállalás, míg egy 37 milliósnál az ellenjegyzés hibádzott. A kerületeknek viszont nem kellett volna térítésmentesen átadni vízi közműveiket a Fővárosi Vízműveknek. A nagy kockázati kitettség, illetve szabálytalanságok miatt néhány önkormányzati gazdasági társaságot és színházat is vizsgálnak. Jelenleg a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt.-t és a Bárka Színházat.