Túlerőben. Móra Veronika és az intézkedő rendőrök Reviczky Zsolt / Népszabadság

A szerdán közzétett információk alapján azt lehet megállapítani: a Kehi eljárásának nem sikerült eloszlatnia a gyanút, hogy kormányzati elvárás volt az NCTA és az Ökotárs-konzorcium elleni fellépés, hiszen a „norvég pénzek” 36 milliárdját nem, csak az NCTA által kezelt négymilliárdot ellenőrizték. Az elkészült jelentés szerint a Kehi 63 vizsgált projektből 61 esetben állapított meg szabálytalanságot. Az Ökotárs Alapítvány tevékenységével és a támogatások felhasználásával kapcsolatos szabálytalanságok – a feljelentő Kehi szerint – öt esetben megalapozzák a költségvetési csalás, nyolc esetben pedig a hűtlen kezelés gyanúját, egyes ügyekben a dokumentumok visszadátumozása miatt a magánokirat-hamisítás is felvetődik.

A jelentés angol nyelvű fordítását megküldték Tove Skarsteinnek, Norvégia magyarországi nagykövetének. A Kehi-forrásunk szerdán arról tájékoztatta a Népszabadságot, hogy összesen 500 millió forint felhasználását vizsgálták, ebből 200 millió forintra vonatkozóan találtak szabálytalanságokat, a feljelentés tízmilliós nagyságrendet érinthet.

A Kehi vizsgálata a pályázatok esetében azt állapította meg, hogy számos esetben indokolás nélkül, utólag módosították az értékelők által adott pontszámokat. A jelentés szerint a Norvég Alapot koordináló brüsszeli iroda jelezte az Ökotárs felé, hogy indokolatlanul magas azon pályázók elutasítása, amelyek magas pontszámot kapnak.

Foltányi Zsuzsa csodálkozik azon, hogy a Kehi a végső döntést meghozó kuratóriumok felülbírálási gyakorlatát visszatérően kifogásolja, mivel a pályázati kiírás rögzíti e lehetőséget. A Kehi szabálytalanságnak minősítette a nem támogatható költségek elszámolását, a saját használatra szolgáló tárgyak beszerzését is, például A kulturális örökség felhasználása az egyéni szocializáció fejlesztésében projektnél férfizokni és befőzőgumi elszámolását is elfogadta az Ökotárs. Foltányi erre úgy reagált: ismert része az ellenőrzési mechanizmusnak, hogy a számláknak csupán a töredékét kérik be utólag tételesen (azaz elképzelhető, hogy egy-egy nyertes a kiírt céltól eltérő beszerzésekre is költ a pénzből, ahogy ennek nyomaival esetenként a Kehi is találkozott), ám erről a pályáztatóknak sem lehet információjuk. A szúrópróbaszerű ellenőrzésen viszont fennakadnának a tömeges visszaélések.

Kehi-forrásunk az általa észlelt szabálytalanságok említésekor visszatérően hivatkozik az Ernst & Young korábbi auditálására, de a könyvvizsgáló jelentésében a feltárt kisebb hiányosságok mellett az szerepelt, hogy az Ökotárs-konzorcium pályáztatási gyakorlata összességében megfelelő, nem szorul jelentős átalakításra. Ezt erősítették meg lapunknak több alkalommal a norvég állam képviselői is. A Kehi-jelentés állítja: a norvég fél sem lehetett tudatában a „visszaéléseknek”, de ennek ellentmond, hogy a hivatal kizárólag olyan jegyzőkönyvekből és egyéb dokumentumokból dolgozott, amelyek az FMO-nál, a Norvég Alapok brüsszeli finanszírozási irodájánál is rendelkezésre álltak.

A jogosulatlan pénzügyi tevékenység vádját korábban független szakértők cáfolták (az utófinanszírozást megelőlegező kölcsön egy PSZÁF-állásfoglalás szerint sem minősül hitelezésnek), a Kehi részéről viszont e vádat megfogalmazták: az Ökotárs folyamatos jelleggel, összesen mintegy százmillió forint összegben nyújtott kölcsönöket, amelyekből az NCTA-támogatásban részesült kedvezményezettek is kaptak. A Kehi tájékoztatása szerint a kölcsönök ügyében a hivatal által megtett feljelentés alapján jelenleg is tart a nyomozás jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűncselekményének gyanúja miatt.

A távirati irodának Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója azt mondta: „Lehetetlen érdemben reagálni általánosságokban megfogalmazott, tényekkel alá nem támasztott vádakra”.