Célkeresztben a tanulatlan roma nő
Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar népesség 4%-a tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása miatt, 3%-a pedig neme miatt. Nagyjából minden huszadik megkérdezett számolt be arról, hogy az elmúlt évben életkora miatt diszkriminálták – derül ki a Tárki legfrissebb kutatásából.
Nem meglepő, hogy a roma származás sokszorosára növeli az etnikai diszkriminációs tapasztalatot: azok közül, akik romának (vagy romának és magyarnak) vallják magukat, csaknem minden második megkérdezett tapasztalt hátrányos megkülönböztetést etnikai vagy nemzetiségi hovatartozása alapján, ezzel szemben a magyar vagy más nemzetiségűek alig tapasztaltak etnikai alapú hátrányos megkülönböztetést az elmúlt egy évben. A romák körében a nemi alapú diszkriminációs tapasztalat is erőteljesebben jelen van, mint a teljes társadalomban.
A nők a férfiakhoz képest négyszeres eséllyel tapasztaltak hátrányos megkülönböztetést az elmúlt egy évben nemük miatt. Korcsoportonként elemezve az életkori diszkrimináció kérdését, elmondható, hogy legnagyobb arányban az 50-59 évesek (9%), legkisebb arányban pedig a 30 és 39 év közöttiek (2%) tapasztaltak koruk miatt hátrányos megkülönböztetést.
Nemzetiségi-etnikai alapú diszkriminációs tapasztalata legnagyobb eséllyel a legfiatalabb korcsoportnak volt, míg a 60 éven felülieknél ennek esélye elhanyagolható. (Ezt az összefüggést nagy mértékben magyarázza a roma és nem roma népesség eltérő kormegoszlása, nevezetesen hogy a roma válaszolók 7%-a 60 éven felüli, míg a nem roma válaszadók 28%-a tartozik az idősebbek közé.)
Az iskolai végzettség növekedésével csökken a nemzetiségi-etnikai diszkriminációs tapasztalat (melyet szintén a roma népesség általában alacsonyabb iskolai végzettsége okoz), és nő a nemi diszkriminációs tapasztalat esélye. Az anyagi gondok mindhárom diszkriminációs tapasztalat esélyét fokozzák, de a nemi diszkriminációt a legjobb helyzetben élők is átlagon felül érzékelik.