Buszt venne a BKV a buszágazat kiszervezése előtt
A BKV Zrt. 30 darab (+ opcionálisan 75 további) használt, alacsonypadlós, klímával felszerelt szóló autóbusz megvásárlására írt ki közbeszerzési eljárást január 27-én. Közismert tény, hogy a cég buszállománya elöregedett, műszaki állapotuk kedvezőtlen. A BKV mérlegelve anyagi lehetőségeit, úgy döntött, hogy használt buszokat vásárol. A tendert a Budapesti Közlekedési Központ egyetértésével írja ki a cég, így biztosítva a buszközlekedés zavartalanságát a buszkiszervezés megindításig.
A BKV Zrt. 30 darab (illetve megfelelő ajánlat esetén további 75), 2000-es évjáratnál nem régebbi, használt szóló autóbusz megvásárlására írt ki közbeszerzési eljárást. A megvásárolni kívánt autóbuszok további műszaki kritériumai, hogy alacsonypadlósak, klímával- és minimum Euro-2-es motorral felszereltek legyenek. A tenderkiírás január 27-én jelent meg.
A jelenlegi állomány járműveinek többsége már elérte, vagy akár meg is haladta a gyártáskor tervezett élettartamát. Az 1365 darab busz társaságunk teljes járműparkjának gyakorlatilag felét (49 százalék) teszi ki, s ezeken a járműveken zajlik nap mint nap a BKV teljes utasforgalmának megközelítően 40 százaléka. A tervezett életkoron túlhaladott buszok jelentős hányada a 30 évvel ezelőtti műszaki színvonalat képviselő Ikarus 200-as buszcsaládból került ki. Eközben társaságunknál a ma már elvárt, esélyegyenlőséget biztosító alacsonypadlós járművek - amelyek egyúttal gyorsabb utascserét és magasabb komfortfokozatot is biztosítanak - aránya elmarad a kívánatos szinttől.
Az igazi megoldást új autóbuszok beszerzése jelentené, ám ennek költségfedezete a BKV közismert gazdasági helyzete miatt nem áll rendelkezésére.
A két évvel ezelőtt vásárolt 32 darab Van Hool autóbusz beváltotta a hozzáfűzött a hozzájuk fűzött reményeket.
Az elképzelés és az indoklás aligha vitatható, mégis furcsa ötletnek tűnik közvetlenül az állammal történő megállapodás előtt, a BKV - Tarlós István főpolgármester gyakorta hangoztatott - csődközeli helyzetében.
A fővárosi közösségi közlekedés finanszírozási reformjáról és szerkezet átalakításáról szóló önkormányzati elképzeléseket még decemberben megküldték a fejlesztési és a nemzetgazdasági tárcának. Ebben külön fejezet foglalkozik a buszágazattal.
A tervezet szerint a budapesti tömegközlekedés eddigi szinonimájaként létező BKV Zrt.-t erősen megcsonkítanák. A forgalomszervezés, irányítás, menetrendkészítés, jegykibocsátás, - értékesítés, pótdíjazás, valamint a központi adminisztráció feladatait a BKK veszi át. A 4-es metró már most is elkülönülő szervezeti egység, így annak leválasztása formalitás. A buszágazatot pedig megversenyeztetné a főváros. A magánszolgáltatók meghatározott menetrendi és szolgáltatási paraméterek mellett pályázhatnának az adott vonalak üzemeltetésére. (A BKV teljes buszágazatának egy lépésben történő kiszervezését a koncepció készítői sem tartják lehetségesnek a nagy volumen miatt. De ez érvelésük szerint jobb is így, mondván a magánszolgáltatók a versenyhelyzetben féken tartják az árakat.) A BKV-ra ilyenformán a kötött pályás ágazatok működtetése marad.
Tarlós István főpolgármester egyébként a BKV 77 milliárd forintos adósságállományának állami átvállalását, a jelenlegi 32 milliárd forintos normatív támogatás évi 16-19 milliárd forintos növelését, a fogyasztói árkiegészítés átalakítását (9,5 milliárd forint), a tömegközlekedést sújtó 25 százalékos áfakulcs ötszázalékosra mérséklését (9 milliárd), a jövedéki adó visszaigényelhetőségének BKV-ra történő kiterjesztését, illetve a bérletek adómentes juttatásként való biztosítását (ezzel párhuzamosan a gépkocsihasználatra adható munkáltatói juttatás bevonását az szja-körbe) várja a kormánytól.
S hogy a pénzbegyűjtés gördülékeny legyen, több szakágazati jogszabályt is módosíttatnának, illetve a fentiekre rímeltetnék az új személyszállítási törvényt. A fővárosi önkormányzat ugyanis a közös kassza kulcsa mellett, a főváros és az agglomeráció teljes körű megrendelői szerepkörét is magához venné. (Ez a MÁV és a Volán részleges integrálását jelentené.)
