Bűnügyi rekord a megfigyelési ügyben
Legkorábban egy-két hét múlva várható, hogy az UD Vagyonvédelmi Zrt. lefoglalt számítógépein található adatokról a szakértők véleményt mondhatnak. A polgári titkosszolgálat illetékese ugyanakkor leszögezte: a teljes vizsgálat hónapokig tart majd, mert valószínű, hogy több millió oldalnyi dokumentumhalmazról van szó. A hazai bűnüldözés történetében rekordmennyiségű adathordozót kell megvizsgálni, és azok minden eddiginél több elemzésre váró információt tartalmazhatnak.
A számítógépek tartalmáról így egyelőre csak találgatni lehet. Az adathordozók elemzésével vélhetően sikerül tisztázni, hogy az UD Zrt. gyűjtött-e bizalmas információkat politikusokról vagy másokról, és ha igen, e tevékenység során alkalmaztak-e törvénysértő módszereket. Érdekes lehet az is, hogy előkerülnek-e olyan szerződések, illetve bizonylatok, amelyek jogsértésre utalnak. A dokumentumokból kiderülhet, hogy ki és milyen munkákért fizetett, volt-e pénzügyi kapcsolat a cég és egyes politikusok között.
Annyit már tudni lehet, hogy a fideszes Demeter Ervin és Kövér László már-már baráti viszonyban van a vagyonvédelmi cég vezetőivel, amit a párt honlapján nyilvánosságra hozott telefonbeszélgetések egyértelműen igazolnak. A kapcsolat önmagában nem kifogásolható, hiszen egykori titkosszolgálati alkalmazottakról, illetve volt titokminiszterekről van szó. Csak akkor válik azzá, ha a politikusok olyan információk megszerzésére kérték a céget, amelyekhez törvényes úton nem lehet hozzájutni.
Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága tagjainak ilyen kapcsolata jelent-e biztonsági kockázatot. Ennek megítélése a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában nem egyértelmű, ám a két politikus bizottsági tagságát az sem befolyásolná, ha velük kapcsolatot tartó volt beosztottjaikat gyanúsítottként hallgatnák ki vagy elmarasztalnák.
Nem kizárt ugyanakkor, hogy a C típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésen - amelynek
a nemzetbiztonsági bizottság tagjait alávetik - Demeterék ma már nem mennének át, mert ilyen súlyú büntetőeljárásban érintett vállalkozás vezetőivel kapcsolatot tartani kockázati tényező. Az ellenőrzést azonban csak a ciklus elején végzik el, és a szabályok szerint annak megismétlésére nincs lehetőség. Az időközben felmerülő biztonsági kockázatot viszont nem kell jelezni. Hozzáértők szerint ezt a szabályt meg kellene változtatni.
A törvény azt sem mondja meg, hogy mi történjék, ha képviselő - különösen a nemzetbiztonsági bizottság tagja - kerül kapcsolatba jogellenes, titkos felderítéssel.
A titkosszolgálati miniszter hivatala hívta fel a figyelmünket arra, hogy szemben a sajtóban gyakran hangoztatott véleményekkel, a parlament nemzetbiztonsági bizottságát csak akkor kell tájékoztatniuk, ha a vizsgálat alá vont képviselő maga a célszemély, egyébként nincs a miniszternek ilyen kötelezettsége.
Elutasította a Fővárosi Főügyészség az UD-ügyben végrehajtott lefoglalások miatt benyújtott panaszokat. Ezeket a határozat indoklása szerint törvényesen hajtották végre a "H. József és társa ellen" államtitoksértés és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárásban. Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója is a panaszosok között volt. Azt sérelmezte, hogy elvitték a tulajdonában levő Bonitas cégcsoport gépeit. Az ügyészségi közlemény szerint a rendőrség megalapozottan feltételezte, hogy "az adott helyszíneken az üggyel kapcsolatos bizonyítási eszközöket találhat".
Elrendelték ugyanakkor, hogy az adathordozókat azonnal adják vissza, ám előbb azok adattartalmát igazságügyi szakértőknek ki kell menteniük. Egyelőre nem tudni, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, mert tartanak attól, hogy az adatokat a másolás ellen védték, és ha mentéssel próbálkoznak, az információk megsemmisülnek.
