Budaörsi uszodaügy: mégsem történt bűncselekmény
Az uszodaépítés ügyében a budaörsi önkormányzat képviselő-testületének jobboldali többsége azt vélelmezte, hogy a polgármesteri hivatal több mint egymilliárd forint közpénzt fizetett ki törvénytelenül a csődbement generálkivitelezőnek. A rendőrség hűtlen kezelés és csalás gyanúja miatt el is rendelte a nyomozást, amit azonban a múlt héten bűncselekmény hiányában lezártak. Nagy Tamás, a helyi Fidesz-KDNP-frakció vezetője azonban a döntés ellen panasszal élt, amit a napokban az ügyészség jogerősen elutasított.
A rendőrségi határozat szerint „megállapítható, hogy az épületek készültségi foka 90 százalékos, a tényleges kifizetések pedig több százmillió forinttal alatta maradtak a készültségi fok által indokolt összegnek. Ez alapján nem állapítható meg az, hogy olyan kifizetéseket teljesítettek, amelyek mögött a kivitelező részéről nem volt teljesítés”.
Wittinghoff Tamás (egykor SZDSZ-es) polgármester szerint ez politikai célokat szolgáló vádaskodás. A botrányt ugyanis a választási kampány kezdetére időzítették, amikor Nagy Tamás és a térség azóta megválasztott fideszes képviselőjelöltje, Csenger Zalán Zsolt – jogellenesen a polgármesteri hivatalba – közös sajtótájékoztatót hívott össze. Ott a Fidesz választási plakátja előtt jelentették be, hogy törvénysértő kifizetésekkel vádolják a hivatalt. Csenger Zalán emiatt még februárban lemondásra szólította fel a polgármestert, aki rágalmazás miatt pert indított.
Az önkormányzat 2007 márciusában írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot az uszodaépítésre, ám a generálkivitelező fizetésképtelenné vált, és az alvállakozóknak is adós maradt az addig elvégzett munkák ellenértékével. A beruházás ezért leállt, képviselők azonban 2009. februárig mintegy 2,5 milliárd forint kifizetését jóváhagyták. Ugyanakkor tény, hogy teljes beruházás költségeinek mindössze hetven százalékát jelentette, miközben független szakértők szerint a létesítmény készültségi foka meghaladta a kilencven százalékot.
Vagyis: a közpénzek felhasználása körül nem volt semmilyen törvénysértés. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az uszoda a tervezettnél többe kerül, mert a félbehagyott építkezésen állagmegóvási munkákat kellett végezni, és az árat emeli, hogy az új kivitelezőnek kell vállalnia a garanciális kötelezettséget is. A számla végösszege pedig meghaladhatja a négymilliárd forintot, a beruházás átadási határideje pedig két évet késett.
Az viszont, hogy pontosan mennyibe került az uszoda a városnak, csak akkor derül ki, ha befejeződik az a per, amelyet az eredeti generálkivitelő felszámolója kezdeményezett. Az elvégzett, de állítólag ki nem fizetett munkák ellenérték a kereset szerint mintegy nyolcszázmillióra becsülik.
A perek tehát folynak, ám a város lakói számára talán fontosabb, hogy a létesítményt – amelyben versenymedence, tanmedence, welness-részleg, ezer főt befogadó sportcsarnok és egy szabadtéri strand is tartozik – végre birtokba vehetik.