Először is elnézést kért Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár, korábbi elszámoltatási kormánybiztos csütörtökön a Budapest Környéki Törvényszéken, ahol az ellene már két éve folyó – Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc egykori kormányfők által indított - rágalmazási per során csak most tudott időt szakítani arra, hogy alperesként előadja az álláspontját. Korábban már többször is megidézték, ám eddig hivatalos elfoglaltságai miatt egyetlen tárgyaláson sem tudott megjelenni.

Most azonban eljött, és lényegében megismételte azt a kijelentését, amelyet még 2010 nyarán egy sajtótájékoztatón tett, miszerint „dokumentumok igazolják, hogy a Sukoró-ügyben Bajnai is és Gyurcsány is hamisan tanúskodott az ügyészség előtt”. A volt miniszterelnökök e mondat elhangzásáért – rágalmazás, becsületsértés és jó hírnevük megsértése miatt – perelték be Budait, aki két évvel ezelőtt még korrupciógyanús állami földügyleteket vizsgáló miniszterelnöki megbízottként tevékenykedett. Az exkormányfők keresetükben 3-3 millió forint nem vagyoni kártérítést, valamint „elégtételt adó” nyilatkozat kiadását kérték Budai Gyulától.

Incze András, a felperesek ügyvédje a per során az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva azt mondta, a vélemény és a kritika nem terjedhet ki a valótlan tényállításra, különösen akkor nem, ha a kritizáló személynek a foglalkozása miatt eleve a tények ismeretében kell lennie. Az ügyvéd hivatkozott arra is, hogy Sukoró-ügyben időközben lezárult az ügyészségi nyomozás, de sem Bajnai, sem Gyurcsány esetében nem merült fel, hogy ellenük hamis tanúzás miatt büntetőeljárás induljon.

Budai Gyula a csütörtöki tárgyaláson leszögezte, az ominózus sajtótájékoztatón nem tényállítást fogalmazott meg, hanem a véleményét fejtette ki, ami egyébként azóta sem változott. Az exkormánybiztos elmondta: még a Magosz egyik vezetőjeként kezdett kutakodni a sukorói telekcsere ügyében, amit aztán miniszterelnöki megbízottként folytatott tovább, munkája eredményeként pedig 2010 nyarára egy közel 2000 oldalas jelentést tett le az asztalra. Budai szerint az általa feltárt tényeket összevetette Bajnai Gordonnak és Gyurcsány Ferencnek az ügyészségi nyomozás során tett vallomásaival (ezeket az interneten találta meg), és számos ellentmondást fedezett fel. Az államtitkár hangsúlyozta, fenntartja azt a véleményét, hogy a volt kormányfők az ügyészségi vallomásukban részben nem tártak fel releváns tényeket, másrészt a kihallgatásuk során valótlan állításokat is tettek. Mint fogalmazott, nem hamis tanúzás bűncselekményével vádolta meg a volt miniszterelnököket, hanem a tények ismertében annak a véleményének adott hangot, hogy a felperesek hamisan tanúskodtak az ügyészségi vallomásuk során.

A részleteket Budai Gyula egyelőre nem tárta fel, mint mondta, állítását olyan jegyzőkönyvekkel, feljegyzésekkel, táblázatokkal és levelezésekkel tudja bizonyítani, amelyeknek egy része jelenleg titkos. Hozzátette, titokgazdaként feloldhatja a titkos minősítését ezeknek az aktáknak, amelyek jelenleg a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium irattárában találhatók meg. Budai alperesként azt kérte, hogy a következő tárgyaláson részletesen bizonyíthassa az igazát.

Incze András ezzel szemben azt indítványozta, hogy a bíróság hozzon ítéletet, mivel szerinte az eddig feltárt tények alapján is eldönthető, vajon hamisan tanúskodtak-e az ügyészségen a felperesek. A törvényszék egyik indítványról sem döntött, a tárgyalást elnapolták.

Budai Gyula