Budai Gyula: Bocsánatot kérek Bajnaitól és Gyurcsánytól
Első fokon helyt adott a Budapest Környéki Törvényszék Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc exkormányfők keresetének, amelyben nem vagyoni kártérítést és bocsánatkérést követeltek Budai Gyula egykori elszámoltatási kormánybiztostól, aki egy 2010-es sajtótájékoztatóján azt mondta: Bajnaiék hamisan tanúskodtak az ügyészségen a Sukoró-ügyben.
A bíróság csütörtökön kihirdetett ítéletében megállapította, Budai azzal a kijelentésével, miszerint „dokumentumok igazolják, hogy Sukoró ügyében Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc volt kormányfők hamisan tanúskodtak az ügyészség előtt”, megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait – azaz jó hírnevét, becsületét és emberi méltóságát –, emiatt számukra az ítélet jogerőre emelkedésével 300-300 ezer forintos nem vagyoni kártérítést köteles megfizetni.
Ezen túlmenően a törvényszék arra is kötelezte Budai Gyulát, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül hívjon össze egy sajtótájékoztatót, amelyen nyilvánosan bocsánatot kér a felperesektől. Az ítélet azt is tartalmazza, hogy bizonyos orgánumokban – így például az MTV Híradójában, az Indexen és az Origón – saját költségén hirdetés formájában is meg kell jelentetnie a bocsánatkérő nyilatkozatot.
Incze András, a felperesek ügyvédje a per során az Alkotmánybíróság határozatára hivatkozva azt mondta, a vélemény és a kritika nem terjedhet ki a valótlan tényállításra, különösen akkor nem, ha a kritizáló személynek a foglalkozása miatt eleve a tények ismeretében kell lennie. Az ügyvéd hivatkozott arra is, hogy Sukoró-ügyben időközben lezárult az ügyészségi nyomozás, de sem Bajnai, sem Gyurcsány esetében nem merült fel, hogy ellenük hamis tanúzás miatt büntetőeljárás induljon.
A polgári perben Budai Gyula egyetlen alkalommal jelent meg a bíróság előtt, akkor lényegében megismételte a 2010 nyarán tett kijelentését. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ominózus sajtótájékoztatón nem tényállítást fogalmazott meg, hanem a véleményét fejtette ki, ami egyébként azóta sem változott. Az exkormánybiztos vallomásában azt mondta: még a Magosz egyik vezetőjeként kezdett kutakodni a sukorói telekcsere ügyében, amit aztán miniszterelnöki megbízottként folytatott tovább, munkája eredményeként pedig 2010 nyarára egy közel 2000 oldalas jelentést tett le az asztalra. Budai szerint az általa feltárt tényeket összevetette Bajnai Gordonnak és Gyurcsány Ferencnek az ügyészségi nyomozás során tett vallomásaival (ezeket az interneten találta meg), és számos ellentmondást fedezett fel.
A jelenlegi vidékfejlesztési államtitkár ugyanakkor a részleteket nem tárta a bíróság elé, mint mondta, állítását olyan jegyzőkönyvekkel, feljegyzésekkel, táblázatokkal és levelezésekkel tudja bizonyítani, amelyeknek egy része jelenleg titkos.
Horváth Zsolt bíró az ítélet indoklásában úgy fogalmazott, mivel az inkriminált mondat elhangzása nem volt vita tárgya, így arról kellett állást foglalnia, hogy az alperes tényállítást vagy a véleményét fogalmazta meg a 2010-es sajtótájékoztatón. A törvényszék úgy ítélte meg, hogy Budai tényeket állított, ám ezekről utólag nem tudta bebizonyítani, hogy helytállóak. Horváth Zsolt fontos mozzanatnak nevezte, hogy az eltelt több mint két évben sem Bajnai, sem Gyurcsány ellen nem indult büntetőeljárás hamis tanúzás miatt. Ebből következően Budai valótlanul vádolta meg az exkormányfőket bűncselekmény – hamis tanúzás – elkövetésével.
Az ítélet nem jogerős, a felek 15 napon belül fellebbezhetnek a döntés ellen. Az érintettek jogi képviselői egyelőre nem kívántak nyilatkozni arról, hogy élnek-e a fellebbezéssel. Incze András kérdésünkre annyit mondott: örül, hogy a jogalap kérdésében ügyfelei javára döntött a törvényszék, azt pedig mindenki döntse el maga, hogy egy kormányfő becsületén esett csorba valóban csupán 300 ezer forintot ér-e.
