Kiírta a budai fonódó villamosprojekt kivitelezésére a közbeszerzési eljárást a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) – derül ki a tendereket összesítő uniós honlap adataiból.

A nettó 10 milliárd forintra értékelt beruházás két részből áll: az egyik a Bem rakparti, a másik pedig a Széll Kálmán téri ág. Mindkét helyszínen egyebek mellett vasúti pályát, felsővezeték- és vontatási kábelhálózatot kell kiépíteni, végre kell hajtani forgalomtechnikai változtatásokat, közműveket kell kiváltani, peronokat kell építeni, átépíteni. A Bem rakparti ágnál egyebek mellett 2,2 kilométer vágányt, 5 peront, a Széll Kálmán téri ágnál pedig 5,3 kilométer vágányt és 17 peront kell építeni, előbbi becsült értéke 3,1, utóbbié 6,9 milliárd forint. A pályázók január 21-ig tehetik meg ajánlataikat a nyílt közbeszerzési eljáráson. A döntés legfontosabb szempontja a vállalási ár lesz. 

A tervek szerint a jelenlegi 17-es villamos vonalát dél felé két irányba vezetik tovább, az egyik ágát a Széll Kálmán tér felé, a másikat pedig a Bem rakparton keresztül a Batthyány tér felé. A projekt európai uniós, kormányzati és fővárosi forrásokból valósul meg.

A pályázatot az eredeti mentrend szerint szeptember végén - október elején írták volna ki, beleértve a Széll Kálmán tér új arculatának kialakítását is. A részletes kiviteli tervek határidőre elkészültek, így megkezdődhetett az építési engedélyezési eljárás. A BKK akkor úgy vélte, a hatóságok két hónap alatt végeznek a munkával, mivel addig nem léphettek tovább. Az engedélyek ugyanis csak együtt – a néhai Moszkva tér átépítésére, illetve a budai fonódó villamos kialakítására – adhatók ki. De a szükséges engedélyeket végül csak október végén kapták meg. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) ezalatt az unióval, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.-vel egyezkedett a tender részleteiről.

A kivitelezői pályázat lebonyolítására 3-4 hónapot szántak korábban, most szűkebb határidőt szabtak, lévén az építkezést legkorábban 2014 tavaszán el akarják kezdeni. (Ez persze csak akkor lehetséges, ha a vesztes fél nem támadja meg az eredményt.) Az átadást eredetileg 2015 nyarára tervezték, mivel az uniós támogatással 2015 végéig el kell számolnia a BKK-nak. A holding nem tart a projektek ellehetetlenülésétől, holott az eredeti menetrendhez képest immáron több mint egyéves csúszásban van a beruházás. A korábban legalább kétévesre becsült kivitelezési időre tekintettel ugyanis eredetileg már idén nyáron, de legkésőbb  2014 elején hozzá akartak kezdeni a munkához. Ehhez viszont már 2012-ben le kellett volna folytatni az engedélyezési eljárást és a kivitelezői tendert. Csakhogy a tér felújításához szervesen kapcsolódó budai fonódó villamosprojekt körüli szakmai és politikai vita jócskán elhúzódott.

Mint azt megírtuk, Buda egyik legfontosabb csomópontjának rendezése évtizedek óta napirenden van, de a források szűkössége, illetve a főváros és a kerületek közötti érdekellentétek megakadályozták a cselekvést. Az utolsó jelentős lépés az ügyben a területre vonatkozó szabályozási keretterv 2006-os elfogadtatása volt. Csakhogy pénz sem akkor, sem később nem akadt a mai formáját 1972-ben elnyert, ám azóta rendkívül leromlott tér megújítására. A teljes átépítés megvalósítási költségét 30 milliárdra becsülték akkoriban.

Tarlós István főpolgármester, fordítva a sorrenden, előbb pénzt kért a 2011-es költségvetési törvényhez benyújtott módosító indítványában, későbbre halasztva a tervezést. Hárommilliárd forintot kapott az Orbán-kormánytól. Ám ebből a Széll Kálmán tér felújítása mellett a budai fonódóra és a fogaskerekűre is adni kell. Az állami pénz mellé természetesen uniós forrásokat is kerestek, amit a budai fonódóra meg is kaptak. A Fővárosi Közgyűlés egymilliárd forintos saját forrást szavazott meg.

A támogatási szerződések megkötése után elsőként a komplex műszaki tendert írták ki. A nagy vihart kavart pályázaton a Főmterv diadalmaskodott, így később e cég felhívására jelentkezhettek az építészek. A nyilvános tervpályázatot az Építész Stúdió Kft. nyerte meg. Így a kiviteli terveket Keller Ferenc csapata készíthette el a közlekedéstervező Főmterv Mérnöki Tervező Zrt.-vel közösen. A terv legfőbb erényének a tér "megtisztítását", átláthatóságának növelését tartották. A nyertes pályázat emellett megtartja a metró legyező formájú épületét, de elbontják a toldaléképületeket. Az üvegépületben kapnak helyet a jegypénztárak, az információ és a metró forgalmi irodája. A tér Szilágyi Erzsébet fasor felőli sarkához tolják az üzemi funkciókat, míg a másik irányba üzleteket terveztek. Lefedik az utasváró peronokat, a bérbicikli-, vagyis a BUBI-állomásokat, a B+R kerékpártárolókat pedig a Vérmező utcával párhuzamosan haladó új kerékpárút mentén alakítják ki.

A két projekt megvalósításához szükséges 13 milliárdot három – uniós, kormányzati és fővárosi – forrásból szedték össze. A pénz nagyobb részét a budai fonódó villamos viszi el, a tér új arculatának kialakításához a győztes építészek becslése szerint 1,3 milliárd forint kell. (A koncepciótervet készítő Finta Stúdió hárommilliárdra becsülte a minimálprogram költségét.)

A megvalósítást immár a II. kerületi önkormányzattal folytatott heves vita sem akadályozza, mivel a Budapesti Közlekedési Központ a kerületi elképzeléseknek megfelelően módosította a budai fonódó terveit, így a Margit híd alatt áthaladó villamosvágány is megépülhet az északi Frankel Leó út felőli ág mellett.