Budai a Zeneakadémia felújítása miatt is elszámoltat
Budai Gyula hivatala 2010 decemberében a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) felkérésére kezdte vizsgálni a felújítási projekttel kapcsolatos gazdálkodást. Az MTI-hez kedden eljuttatott kormánybiztosi jelentés összefoglalója szerint - a jelenlegi információk alapján - 2012. december 31-ig az egyetem kára a projekt megvalósítása miatt mintegy 736 millió forint lehet, amely 559 millió forint bevételkiesésből és 177 millió forint költségtöbbletből állhat össze. A bevételkiesés legfőbb oka a Liszt Ferenc téri épületben tartott, nem saját szervezésű koncertek bérleti díjának elmaradása - olvasható a dokumentumban.
Az elszámoltatási kormánybiztos felidézte, a beruházás támogatási szerződését 2008. október 22-én írták alá 10,6 milliárd forint értékben. A 90 százalékban európai uniós finanszírozású fejlesztési terv alapcélja a budapesti, Liszt Ferenc téri épület rekonstrukciója volt, valamint a Wesselényi utcai új oktatási épület kialakítása, az oktatási és koncerttevékenységhez szükséges eszközök beszerzése és tartalmi - például zenepedagógiai - fejlesztések végrehajtása.
Kifejtette: a Liszt Ferenc téri épület közbeszerzési eljárása - az egyetemen kívül álló okok miatt - több mint egy évet késett az eredeti ütemtervhez képest. További késedelmet okoztak a kiegészítő feltárások során felmerült, új, addig nem ismert és megoldandó műszaki problémák is. Jelen állás szerint az épület műszaki átadása 2012. szeptember 12-én várható, vagyis előreláthatóan 400 napot késik - állapította meg Budai Gyula, majd folytatta a Wesselényi utcai ingatlannal, amely esetében az átadás várható időpontja idén február 9-e volt, azonban a kivitelezői munkák befejezése - az eredeti ütemtervhez képest - várhatóan 375 napot fog késni.
A politikus kitért a Zeneakadémia Üllői úti bérleményére is, amellyel kapcsolatban azt írta: megállapítható, hogy 2012-ben - mivel csúszik a projekt befejezése - 108 és 170 millió forint közötti további többletköltséggel járhat a bérlés, vagyis az ennyivel ronthatja az egyetem büdzséjét, s ennek finanszírozása "feltételezhetően a Nefmi költségvetését fogja megterhelni".
Az elszámoltatási kormánybiztos megállapításai szerint az egyetem nem készített teljes körű, előzetes felmérést arról, hogy a meglévő épületekkel részben vagy egészben kiválthatók-e a bérlemények, és nem készített teljes körű pénzügyi tervet sem a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő többletköltségek és bevételkiesések felmérése és kezelése érdekében. Közölte továbbá, hogy az egyetem részéről 2008. január 1-jétől 2009. április 1-jéig, továbbá 2010. július 1-jétől napjainkig nem volt biztosított a belső ellenőr alkalmazása, amit az államháztartási törvény, valamint a költségvetési szervek utólagos belső ellenőrzéséről szóló kormányrendelet is meghatároz. "A költségvetési szerv, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) vezetője, Hiller István tehát nem tett eleget a fentiekben jelzett időszakokban a belső ellenőr alkalmazására előírt jogszabályi kötelezettségének" - írta.
Hozzátette azt is, hogy a felsőoktatási intézmény testületi szerveibe, a gazdasági tanácsba, a szenátusba a jogelőd OKM által delegált megbízottak - az ellenőrzés rendelkezésére álló információk szerint - nem tettek önálló jelzést a projekttel összefüggésben jelentkező likviditási problémákkal kapcsolatban.
Budai Gyula szerint míg a jogi felelősség az egyetem volt fenntartója részéről megállapítható, addig az intézmény vezetésénél nem, esetükben a szándékos károkozás kérdése nem merül fel. A kormánybiztos az OKM-mel kapcsolatban - az ellenőrzés elhanyagolása mellett - kifogásolja, hogy az építési beruházások területén nem szakavatott egyetemi vezetőségét bízta meg a tízmilliárd forintos beruházás levezetésével, s ahhoz nem nyújtott kellő segítséget.
Végül közölte: a felújítási ügytől függetlenül megkezdi a Zeneakadémia költségvetési konstrukcióban megvalósult projektjeinek vizsgálatát.