Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - aki a Jobbik országgyűlési képviselőjeként a jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság alelnöke - több órás védőbeszédében hosszan részletezte és politikailag értékelte az elmúlt évek eseményeit, így többek között a 2006. őszi történéseket, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülését, az MTV-székház ostromát, a "megtorlásokat", majd kitért az unió és a parlamenti demokráciák válságjelenségeire és a globalizációra is.

Az ügyvéd többször hivatkozott a parlamenti albizottság munkájára. Kifejtette, hogy az őszödi beszéd kiszivárgása nem volt véletlen, az elmúlt években "ördögi játszma folyt az országban, melynek célja Magyarország gyarmatosításának csúcsrajáratása" volt, szétverték az egészségügyet, az oktatást, az "SZDSZ pedig erőszakos törpepárt, amelynek a nemzet ítélőszéke elé kell állnia".

Az állami szervek 2006. őszi fővárosi zavargások kapcsán tett lépéseit "megtorlásnak", rendőrségi "embervadászatnak" minősítette Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint ezt "még Rákosiék sem merték csinálni". Az ügyvéd szerint ezek az események "adtak ihletet" Budaházynak, hogy megírja és interneten közzé tegye 2006 ősze és 2007 tavasza között a vád tárgyává tett írásait.

Gaudi szerint "koncepciós eljárás" folyik védence ellen, és "elképesztő, hogy egy közéleti vitát a büntetőbíróságon akarnak lefolytatni (...), s ezzel olyan helyzetbe hozzák a bíróságot, hogy politikai szakkérdésekben kell döntenie".

A váddal ellentétben Budaházy egyáltalán nem akarta az alkotmányos rendet fenyegetni, csupán alkotmányos jogait gyakorolni, a "joghelyreállítás", a történelmi alkotmány visszaállításának célja vezette, mint mindig a történelem során a magyar szabadságküzdelmeket - mondta a védő. Gaudi szerint, aki fenyegeti a "globalizációs világrend építését", azt nem hagyják szóhoz jutni, az ilyen vélemények csak alternatív hírforrásokon át juthatnak el a nyilvánossághoz, mint például a Szent Korona Rádió vagy a kuruc.info.

A védő szerint az eljárásban korábban a Fővárosi Bíróságon meghozott elsőfokú felmentő ítélet a helyes döntés, erre az álláspontra kellene helyezkednie a megismételt eljárásban másodfokon a Fővárosi Ítélőtáblának is.

Budaházyt az ügyészség alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével vádolja, mert a férfi írásaiban a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására, a főváros blokádjára és más erőszakos cselekményekre buzdította híveit.

A más ügyben több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy György az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

Az ügyész szerint több volt ez, mint véleménynyilvánítás

Az ügyész szerint Budaházy erőszakkal fenyegetve akarta elérni az államforma megváltoztatását, s írásaiban ehhez próbált híveket szerezni.

"Több volt ez, mint véleménynyilvánítás" - mondta az ügyész a vádban szereplő alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészületével kapcsolatban.

Az ügyész szerint a megismételt eljárásban felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó elsőfokú ítélet törvényes volt, ezért annak  helybenhagyását és jogerőre emelését indítványozta másodfokon a táblának.

A más ügyben több mint egy éve előzetes letartóztatásban lévő Budaházy az utolsó szó jogán nem vitatta, hogy meg akarta változtatni az ország közjogi berendezkedését, ezt - mint mondta - ma még jobban szeretné, mint négy éve, de nem erőszakkal,  hanem az ellenállás demokratikus jogával élve.

A vádlott szerint rossz beidegződés, hogy mindenki követhet el bűncselekményt, csak az állam nem. A büntető törvénykönyv is csak azt bünteti, aki törekszik a hatalom megragadására, de azt nem, aki gyakorolja, 2006 őszén viszont a "törvényesség törvénytelenséggé vált, az igazságszolgáltatás igazságtalanságot szült", az emberek pedig ezt látva vívódtak jog és igazság között. Mindezért Gyurcsány Ferenc a felelős - jelentette ki.

Budaházy az erőszakkal, zsarnoksággal szembeni ellenállásról szólva Nelson Mandela dél-afrikai, Mahatma Gandhi indiai, és Theodore Roosevelt amerikai politikusokkal, polgárjogi harcosokkal példálózott.

A vádlott arra is felhívta a figyelmet, az ügyészség nem tudott példát felhozni az ő írásaiból arra, hogy erőszakkal akarta volna megragadni a hatalmat.

A pénteki másodfokú tárgyaláson az utóbbi hónapokban megszokottnál erősebb volt a rendőri biztosítás, és Budaházy korábbi tárgyalásaihoz képest viszonylag rendben zajlottak az események, csupán két embert kellett hangoskodás miatt kiküldenie a teremből a bírói tanács elnökének.

A tábla október 13-ra tűzte ki a másodfokú határozat kihirdetését Budaházy György állam elleni bűncselekmények vádjával indult büntetőperében.