Búcsú az adatvédelemtől?
Nem indít vizsgálatot a nemzeti konzultációs levelek ügyében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság – erről szerdán tájékoztatták az Eötvös Károly Intézetet. Az intézet korábban azért fordult a hatósághoz, mert az Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) vélhetően jogsértő módon továbbította a kérdőíveket.
A KEK KH olyan törvényi rendelkezésre hivatkozott, amely kizárólag azt teszi lehetővé, hogy a polgár eldönthesse, akar-e levelezni a vele kapcsolatba lépni kívánó személlyel, jelen esetben a miniszterelnökkel. Ezzel szemben a borítékban nemcsak azt a nyilatkozatot helyezték el, amelynek kitöltésével a címzett hozzájárulhatott ahhoz, hogy további küldeményeket juttassanak el a számára, hanem egy, politikai jellegű kérdéseket tartalmazó kérdőívet is.
A jogellenes eljárás azért is érthetetlen – hangsúlyozza közleményében az intézet –, mert a törvény egyébként is megengedi, hogy a kormány a polgárok megkérdezése céljából személyes adatokat kérjen a népesség-nyilvántartástól. Igaz, ez az - egyébként valószínűleg alkotmányellenes - rendelkezés a levél postázásakor még nem volt hatályban. Ha még két napot várnak, legalább a saját szabályaik szerint törvényesen jártak volna el, de ezt a 48 órát valaki nem tudta kivárni.
A választott eljárás sértette az adatvédelem egyik legfontosabb alapelvét, a célhoz kötöttséget – legalábbis így látja az intézet. Ha valóban így van, tömeges jogsérelemről van szó, hiszen a levelet minden felnőtt magyar állampolgár megkapta, közöttük azok is, akik éltek adataik letiltásának jogával.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság július 4-én kelt közleménye (és a közlemény kiadásával egy időben eljuttatott válaszlevele), miközben az intézet jogi érvelésére nem válaszol, arról tájékoztat, hogy az ügyben nem is indít vizsgálatot.
Kiderült viszont belőle, hogy „nem általában a magánszféra mindentől és mindenkitől való védelme a hatóság feladata.”. Okkal merül fel a kérdés, hogy feladatának tekinti-e a hatóság, hogy a kormánytól is védje a magánszférát.
Az intézet mindezek után állítja, ha a hatóság következetes, „kapcsolatfelvételnek” álcázva, kéretlenül, személyre szóló címzéssel bárki bármilyen levélszeméttel megtöltetheti a postaládánkat. Vagyis elbúcsúzhatunk az adatvédelmi jogainktól?