Brüsszel vizsgálódik az E.On-ügyben
Mesterházy Attila szocialista pártelnök néhány hete jelentette be, hogy – miután kimerítettek minden egyéb politikai és jogi lehetőséget – az Európai Bizottsághoz fordulnak az ügylettel kapcsolatban. Álláspontjuk szerint ugyanis azzal, hogy szerintük jóval értéken felül fizetett a magyar állam a gázüzletág csomagjáért, szabálytalan, tiltott állami finanszírozás történt.
Az Orbán-kormány illetékesei korábban többször is azt állították, hogy a 280 milliárdért megvett tározók értéke „egy független vagyonértékelés” szerint legalább 400 milliárd forint, vagyis a Fidesz álláspontja szerint nemhogy túlfizetés történt, de kifejezetten jó üzlet köttetett. Igaz, a vagyonértékelés részletei továbbra is üzleti titoknak minősülnek, ezért azt, hogy pontosan kik miért és mi alapján állapították meg a hivatkozott összeget, nem tudni. Az bizonyos, hogy több energiapiaci szakértő is azt jelezte korábban, hogy a meghatározott vételár irreálisan magas, amit az eltérő becslések is mutatnak: a minisztérium és az MVM által rendelt független tanácsadói vagyonértékelések egyike 40 millió, a másik 300 millió euró körülire becsülte az érintett társaságok piaci értékét.
Mesterházy Attila – aki Gurmai Zita EP-képviselővel közösen jegyzi a beadványt – a panasztételről szóló bejelentésében azt hangsúlyozta: az eljárás célja elsősorban az, hogy az Orbán-kormány által a magyar adófizetők pénzéből jogtalan előnyhöz juttatott multinacionális cégtől kerüljön vissza a tényleges értéken felüli összeg. Ez nyilván nem jelenti az érintett cégekkel kapcsolatos tulajdoni viszonyok megváltoztatását (vagyis a panasz nem érinti a már megkötött üzletet), mindössze arról van szó, hogy az MSZP a piaci ár felett kifizetett többletet – ami beadványuk szerint versenyelőnyt jelentett – vissza akarja kapni, és azt más, magyarországi célokra fordítaná.