Brüsszel cáfolja Orbán Viktor állítását
A kormányfő a múlt héten azt mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban: „Az M0-s körgyűrű a magyar autópálya-rendszer része. Egyes részei uniós kötelezettség miatt válnak fizetőssé.” Ezt azonban cáfolta Brüsszel. „Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-s körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban” – közölte a Portfolio.hu megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya a Brüsszelből kapott információk alapján.
Az unió szerepéről Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára is beszélt a múlt hét végén: a távirati iroda jelentése szerint úgy vélte, nincs ellentmondás a miniszterelnök Napi Gazdaságban megjelent interjúja és az általa korábban elmondottak között. Mint emlékezetes, az államtitkár néhány napja arról beszélt: az M0-s déli szakaszára olyan támogatási megállapodást kötött a kormány az unióval, hogy ott nem lehet pályadíjat szedni.
 |
| Idén eddig 9 millió heti és havi matricát vettek Szabó Barnabás |
A helyettes államtitkár azzal próbálta feloldani az ellentmondást: az EU által finanszírozott útfejlesztési beruházásoknak minden esetben meg kell felelniük a rentabilitás kritériumának, és több olyan projekt is akad, amely nem állna meg anélkül, hogy ne vezetnék be az útdíjat. A kormányzat sajátos kommunikációjára világít rá az is: bár a fejlesztési tárca állítja, hogy az útdíjrendszerrel kapcsolatos döntés előkészítése során egyeztetett az érintett szakmai szervezetek képviselőivel, a Magyar Autóklub pénteken sietett leszögezni: kifogásolják, hogy a döntés előtt nem egyeztetett a kormány, és hatástanulmányt sem mutatott be.
A kabinet egyébként szombatra – tehát a sokáig titkolt, lapunk által nyilvánosságra hozott szisztéma bevezetése előtt két héttel, már a viták kirobbanása után – hívott össze tárgyalást. „A szakmai szervezetek nyitottak voltak az útdíjjal kapcsolatos párbeszédre, több kérdést, véleményt is megfogalmaztak, amelyeket a tárca feldolgoz” – az MTI tudósítása szerint ezt mondta Tasó László, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára az egyeztetés után.
Miközben egyre többen adnak hangot annak, hogy óriási hiba az elkerülő szakaszokat és a sztrádák fővárosi bevezetőit fizetőssé tenni, annak megítélése már korántsem egyértelmű: milyen anyagi előnyökkel, hátrányokkal jár majd az új tarifarendszer? A kormányfő korábban többek között azzal érvelt az új rendszer mellett, hogy az autópályák használói az évi 41 ezer forint helyett 5 ezer forintért válthatnak matricát. Bár nem ez lesz a leggyakoribb eset, kétségkívül lehet példa ekkora megtakarításra.
Az a tárnoki autós, aki csak és kizárólag az M7-es Tárnok és Budapest közötti szakaszát használja, és eddig megvette az éves matricát, ezután valóban megússza 5000 forintból a „pályázást”. Árnyalja a képet azonban, hogy sokan nem csak egy szakaszon járnak, messzebbre is mennének, ráadásul a pályán közlekedőknek csak töredéke használ éves matricát. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ adatai alapján az idén eddig 223 ezer, személyautóra érvényes éves matricát adtak el, heti és havi matricából 9 millió fogyott.
Vagyis már eddig is azok voltak sokszoros többségben, akik nem rendszeresen hajtottak sztrádára, ők pedig jóval kevesebbet profitálhatnak a megyei matricák bevezetéséből. Ha például valaki csak május elejétől szeptember végéig jár Budapestről a Balatonhoz, mondjuk Fonyódra, akkor négy megyén át vezet az útja, vagyis a megyei matricákkal 20 ezres kiadásra készülhet. Ez a öt darab havi bérlethez képest 4 ezer forintos megtakarítást jelent – ismét csak azzal a megkötéssel, hogy más sztrádára nem hajthat. Tény az is: sokan lesznek azok is, akik épp a viszonylag olcsó megyei matrica révén válnak sztrádahasználóvá. (Munkatársunktól)
