Ennek elfogadása esetén speciális, a sajtó-helyreigazításhoz hasonló, két-három hét alatt végigvihető eljárás keretében kérhetné bárki a róla az engedélye nélkül készült és nyilvánosságra hozott felvételek megsemmisítését, a további jogsértés (például újabb felvételek készítésének mellőzését) és elégtétel nyújtását.

A tervezet nemcsak a sajtófotósok és az oknyomozó riporterek munkáját lehetetlenítené el. Ezután a turistáknak is alaposan meg kellene gondolniuk, hogy a nyaraláson készült fotók közül melyeket teszik fel a világhálóra. Ugyanis, bárki, aki a fotón felismerhető, gyorsított eljárásban kérhetné a kép törlését, mondván: nem adott engedélyt annak elkészítésére. És a törlés ez esetben nemcsak a világhálóra vonatkozna. A törvény a fényképfelvétel elkészítését is mindazok előzetes engedélyéhez köti, akik azon később láthatók lesznek, ilyen engedély hiányában elvileg a nyaraláson készült összes felvételt törölni kell.

Ha komolyan veszik a szaktárca javaslatát, a Szent István-bazilika, az egri vár, a pécsi dzsámi vagy a szegedi dóm előtt fotózkodóknak exponálás előtt el kellene zavarniuk mindenkit a környezetükből, vagy ha ez nem megy, egyenként írásos, de legalább magnóra rögzített engedélyt kell majd kérniük a felvétel elkészítéséhez, és külön arra is, hogy később feltegyék a képet a világhálóra.

Ugyanígy előzetesen engedélyt kellene kérniük az újságíróknak, de bármelyik törvénytisztelő állampolgárnak is, ha lencsevégre akarják kapni, amikor egy vállalkozó a kenőpénzt átadja az ügyében eljáró döntéshozónak. A szaktárca által javasolt törvénymódosítás elfogadása esetén az ilyen leleplező fotókat gyorsított eljárásban még az előtt töröltethetné a bírósággal a sérelmet szenvedett fél, hogy felhasználhatnák azokat bizonyítékként egy másik perben.