Nincs gazdasági jövőképe Szegednek – nyilatkozta a szegedma.hu portálnak B. Nagy László fideszes országgyűlési képviselő, Csongrád megye fejlesztési biztosa. Az 1990-es évek elején Szeged az ország második legperspektivikusabb városának látszott. Azóta irányítatlan, a változó politikai elképzelések szerint ide-oda csapódó város lett, amelyen nem segített az M5-ös autópálya várva várt megérkezése sem. Nem az a gond, hogy nincs Szegeden beruházásra alkalmas hely, hanem hogy nincs olyan politikai szereplő, aki alkalmas lenne arra, hogy nagyvállalatokat telepítsen le a városban.

Szeged legnagyobb szerencséje, hogy egyetemi város és közigazgatási központ, ha ugyanis leszámítjuk a közszolgálati és az egyetemi munkahelyeket, alig-alig marad más állás a városban. Mivel Szegednek gyenge a gazdasága, ezért kevés a saját bevétele, eladósodni pedig a kormány engedélyével lehet, ezért a város csak központi támogatásból képes fejleszteni. A saját bevételek növelését durva adóemelésekkel – például az építményadó 32 százalékkal növekszik jövőre – próbálja elérni a városvezetés, ez azonban tovább riasztja a befektetőket.

Párbeszéd és együttműködési szándék nélkül nincs előrejutás – hangsúlyozta a fejlesztési biztos. „Az nem együttműködés, ha valaki minden szinten gyalázza a kormányt, közben támogatást vár a költségvetéstől” – fogalmazott a fideszes politikus. B. Nagy László 2012 óta, amióta összevesztek a járási hivatal épületének elhelyezése miatt, nem beszél Botkával városfejlesztési  ügyekről.

B. Nagy László szerint, noha Szeged a jelenleg már folyó uniós költségvetési ciklusban 34 milliárd forint fejlesztési forrásra számíthat, többre, mint a megye Hódmezővásárhely megyei jogú városon kívüli többi része, a kitűzött célok – például a harmadik Tisza-híd építése – éppen úgy nem oldják meg a szegedi gazdaság perspektívájának hiányát, mint az előző ciklus infrastrukturális és presztízsberuházásai. Olyan vállalkozásokat kell segíteni a pénzből, amelyek a támogatással talpra állnak, és hosszú távon önfenntartóvá válnak, munkahelyet, fizetőképes keresletet generálnak. Igaz, ezek támogatásában az Európai Unió sem mindig partner.

B. Nagy László szerint 2020 után valószínűleg sokkal kevesebb uniós támogatásra számíthatunk. Ha lesz is az uniónak ereje forrásokat biztosítani, várható, hogy azokat a pénzeket a balkáni térség támogatására fordítják elsősorban. A fideszes politikus – pártja fősodrától némileg eltérően – nagy problémának látja, hogy az EU lakosságának nagy része fogy és elöregszik. Az 500 milliós európai összlakossághoz képest nem jelentős a jelenlegi bő egymilliós migránslétszám. A nagyobb gond vele, hogy versenyképes munkahelyek betöltésére kevesen alkalmasak közülük.