Azt, aki más szellemi termékét használja fel annak érdekében, hogy diplomát szerezzen, illetve tudományos fokozathoz jusson, a Jobbik szerint egy évig terjedő szabadságvesztéssel kellene büntetni. Legalábbis ezt kezdeményezi a Btk. módosítására irányuló indítványában Dúró Dóra és Bertha Szilvia parlamenti képviselő.

A pénteken benyújtott javaslat szerint aki „a felsőoktatási törvényben meghatározott szakdolgozatot, diplomamunkát vagy tudományos fokozat megszerzésére irányuló értekezést (…) felsőoktatási iskolai végzettség, illetve tudományos fokozat megszerzése céljából úgy ad be elbírálásra, hogy a más által létrehozott szellemi alkotást sajátjaként tünteti fel, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”

A jobbikos képviselők ugyanakkor pénzbüntetéssel sújtanák azt, aki mással íratná meg a szakdolgozatát, illetve a hallgató vagy doktorandusz helyett erre vállalkozik. De még azt is szankcionálnák, ha valaki szakdolgozat vagy doktori disszertáció készítésére hirdetésben ajánlkozik. Aki pedig ilyen tevékenységért ellenszolgáltatást kér, azt egy évig terjedő börtönnel sújtanák.

A képviselők a tervezet indoklásában hangsúlyozzák: a szerzői jogi törvény, illetve a Btk. alapján ma senkit nem lehet felelősségre vonni önmagában azért, ha valaki más számára készít diplomamunkát. Ez kétségkívül igaz, hiszen saját szellemi alkotásával a szerző azt tesz, amit akar, például átengedi másnak. Amennyiben viszont ezzel másnak segítenek a diploma vagy tudományos fokozat megszerzésében – érvelnek –, az  felsőoktatás hitelességét kérdőjelezik meg.

Az viszont a hatályos szabályozás szerint is büntetendő lehet, ha valaki más szellemi tulajdonát a szerző engedélye nélkül használja fel. A Btk. szerint „aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. A haszonszerzés fogalmába pedig beletartozhat az is, ha a szellemi tulajdon elbitorlásának célja az egyetemi diploma vagy a doktori cím megszerzése, hiszen az érintett számára mindkettő kézzelfogható – akár forintosítható – előnnyel jár.

Az egyéni képviselői indítványból nem derül ki, de egyértelmű, hogy a javaslat a köztársasági elnök plágiumügyére adott sajátos válaszként értelmezhető. A hvg.hu januárban adott hírt arról, hogy Schmitt Pál 1992-es doktori disszertációjának nagyobb része – 215 oldalból 180 – szinte szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutatónak még a nyolcvanas években közzétett tanulmányával.

A Köztársasági Elnöki Hivatal közleményben utasította vissza a plágiumgyanút, hangsúlyozva, hogy történészprofesszorok által elbírált hiánypótló munkáról volt szó, s annak summa cum laude minősítése önmagáért beszél.

Az államfő később azzal védekezett, hogy a „törzsanyagot” valóban átemelte, de a disszertáció lényege a harminc oldalas következtetésekben található, ám ilyen címen a dokumentumban csak egy oldal található, ami szintén fordítás. Ráadásul kiderült, hogy egy német kutató munkájából is több tíz oldalnyi megtalálható a disszertációban.