Kilenc hónapi börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék első fokon Papp Istvánt, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) korábbi elnökét, akit 12 rendbeli hivatali visszaélésben találtak bűnösnek. Az OMMF egykori főosztályvezetője, Cs. Zoltán héthavi szabadságvesztést kapott, G. Lászlónak, a közép-magyarországi felügyelőség volt igazgatójának a hat hónapi börtönbüntetését végrehajtásában két évre felfüggesztették, a további négy vádlottat (a szervezet más vezető beosztású dolgozóit) felmentették.

Az OMMF elnökét 2008 decemberében a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai azon a napon vették őrizetbe, amikor éppen sajtótájékoztatót kívánt tartani a szervezet az évi tevékenységéről. Utóbb kiderült, hogy akkor már több mint egy éve folyt a nyomozás, amely számos bűncselekményt tárt fel a munkaügyi hatóságnál. Ezek mindegyike az OMMF által a gazdasági társaságok ellenőrzése során meghozott jogerős határozatokhoz kapcsolódott. A munkaügyi szabálytalanságokat elkövető cégeket a hatóság általában pénzbírsággal sújtotta, de a jogerős elmarasztalás egyúttal azt is jelentette, hogy az érintett vállalatok bekerültek egy számítógépes nyilvántartási rendszerbe. Az interneten elérhető nyilvános listán szereplő cégek további jogkövetkezményként nem vehettek részt állami pályázatokon, közbeszerzéseken.

A törvényszék ítélete szerint Papp István bizonyíthatóan 12 esetben szóbeli utasítást adott a munkatársainak arra, hogy bizonyos cégeket vegyenek le erről a listáról. Így ezek a vállalkozások jogtalan előnyhöz jutottak, hiszen mentesültek egy hátrányos jogkövetkezmény alól. A törvényszék szerint ugyanakkor a szóban forgó 12 vállalat közül csupán ketten éltek a váratlan lehetőséggel, a többiek nem vettek részt sem közbeszerzésen, sem állami pályázaton.

A cégek általában személyes találkozó keretében, elektronikus levélben, vagy írásban benyújtott méltányossági kérelem formájában keresték meg Papp Istvánt, akinek azonban nem lett volna joga ahhoz, hogy ezeket a kéréseket ebben a formában teljesítse. Az ítélet kitér rá: nem merült fel olyan adat, hogy az OMMF elnöke bármilyen ellenszolgáltatást fogadott volna el a kérések teljesítése fejében.

A törvényszék az ítéletében számos ponton bírálta az ügyben eljáró nyomozó hatóság munkáját. Kiderült például, hogy 2008-ban szabálytalanul rendelték el a titkos információgyűjtést, így az ennek során beszerzett bizonyítékokat a bíróság nem vehette figyelembe az ítélet meghozatalakor. Galajda Ágnes tanácsvezető bírónő azt is megemlítette, hogy az OMMF számos hivatalos irata egyszerűen eltűnt, nagy valószínűséggel maguk a vádlottak semmisítették meg azokat még 2008 őszén, holott a nyomozóknak lehetőségük lett volna mindezt megakadályozniuk.

Az elsőfokú ítéletből kiderült, hogy a tárgyalás során a legfőbb bizonyítékot egy zöld füzet jelentette: a nyomozás során került elő az OMMF egyik munkatársa által vezetett füzetecske, amelybe valaki rendre bejegyezte azokat az ügyeket, amelyeknek az elintézését a vádlottak szóban rendelték meg a beosztottaktól, de arra hivatalosan, írásban soha nem adtak utasítást. A törvényszék a zöld füzet feljegyzései alapján 12 esetet tudott bizonyíthatóan rekonstruálni, ám a bírónő szóbeli indoklásában megjegyezte, feltehetőleg ennél jóval több ügyben jártak el hasonló módon az OMMF vezetői.

Papp Istvánnak és Cs. Zoltánnak már nem kell börtönbe vonulnia, az előzetes letartóztatással mindketten letöltötték a most kiszabott büntetést. Ráadásul a törvényszék ítélete még nem jogerős, az elmarasztalt vádlottak felmentésért fellebbeztek. Az ítélethirdetést követően Papp nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre, csupán annyit mondott, hogy a tárgyalóteremben elhangzottaknak semmi közük a valósághoz.