Börtönbe kerülnek a volt adóellenőrök
A Debreceni Ítélőtábla a ma kihirdetett ítéletében letöltendő börtönbüntetésre ítélt volt APEH-dolgozókat társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt. Az ügy elsőrendű vádlottja, B. Attila 4 év 6 hónapot kapott, míg a másodrendű vádlottat, G. Pétert 3 év 8 hónap börtönbüntetéssel sújtották.
Fórizs Ildikó, az ítélőtábla szóvivője elmondta: B. Attila és G. Péter az APEH (ma: NAV) Észak-alföldi Regionális Igazgatóságánál adóellenőrként dolgoztak, munkakörükbe tartozott az adókötelezettséget érintő célvizsgálatok elvégzése. Társaikkal közösen elhatározták: elhitetik gazdagabb vállalkozókkal, hogy velük szemben az APEH vagyonosodási vizsgálatot indíthat, sőt a vizsgálat már el is indult, nekik azonban lehetőségük van arra, hogy az eljárás ne kezdődjék meg, vagy ha az folyamatban van, akkor számukra kedvező eredménnyel záruljon. Ennek ellenértékeképpen nagyobb összegeket kellett az érintett vállalkozóknak fizetnie.
Az ügyben első fokon eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 2011. szeptemberében B. Attila elsőrendű vádlottat 4 év 6 hónap börtönbüntetésre, 5 év közügyektől eltiltásra és egymillió forint pénzbüntetésre ítélte. G. Péter másodrendű vádlott 3 év 8 hónap börtönbüntetést, 5 év közügyektől való eltiltást és egymillió forint pénzbüntetést kapott első fokon. A harmadrendű vádlottat, dr. Ú. Zsolt Zoltánt 3 év börtönbüntetésre, 4 év közügyektől való eltiltásra, 5 év ügyvédi foglalkozástól eltiltásra és félmillió forint mellékbüntetésre ítélték, s ugyancsak letöltendő börtönt -3 év 6 hónapot kapott - a negyedrendű vádlott, S. Ferenc Zsolt. Az ötöndrendű vádlott, M. Péter két éves börtönbüntetését három év próbaidőre fölfüggesztették, vele szemben félmillió forint pénzbüntetést szabtak ki, végül P. Csaba hatodrendű vádlott 2 év 10 hónap börtönbüntetést, 3 év közügyektől való eltiltást és félmillió forint pénzbüntetést kapott.
Az ügy fellebbezés folytán került a Debreceni Ítélőtáblára, amely megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét annyiban, hogy az első- és másodrendű vádlott esetében a cselekményt társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés bűntettének minősítette, a harmad-, negyed- és hatodrendű vádlottak esetében
pedig bűnsegédként elkövetett hivatali vesztegetésnek minősítette. A bíróság megállapította, hogy a másod- és negyedrendű vádlott a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítást bűnsegédként követte el. Egyebekben az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.
Az ítélőtábla szerint a vádlottak a jogtalan előnyt hivatali működésük kapcsán fogadták el, azaz olyan ügyeket kreáltak, amelyek a munkájukba amúgy is beletartoztak volna. Az ítélet jogerős és végrehajtható.