Kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt másodfokon is elítéltek egy szülőpárt: az apának és az anyának 16 hónapra kell börtönbe vonulnia, mert két gyerekük kerülte az iskolát. A családban hat gyerek van, közülük egy csecsemő még, három rendszeresen jár iskolába. A két idősebbnél merültek fel a gondok, még akkor, amikor alsó tagozatosok voltak: rendszeresen elindultak az iskolába, de nem érkeztek meg vagy a szünetben ellógtak.

„A két gyerek valóban igen sok igazolatlan hiányzásának az oka elsősorban nem a szülők kötelességszegése volt, hanem az, hogy a két gyermek folyamatosan nagyon rosszul érezte magát az iskolában. Valószínűsíthetően roma származásukkal kapcsolatban is összefüggésben gyakran voltak kitéve hátrányos megkülönböztetésnek, sőt, nem egyszer komoly fizikai atrocitásoknak is”, áll a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) által fogalmazott kegyelmi kérvényben. „Anélkül, hogy akár a legcsekélyebb mértékben is bagatellizálni akarnám a joggyakorlat által valóban következetesen büntetni rendelt cselekményt, azt gondolom, hogy minden körülményt mérlegelve a konkrét eset társadalomra való veszélyessége elenyésző”, fogalmaz az ügyvéd a kérelem indoklásában. Sem az anya, sem az apa nem volt korábban büntetve.

– Botrány, hogy megtörténhet ilyesmi – állítja Herczog Mária. A gyermekvédelemmel foglalkozó szociológus azt mondja, középosztálybeli szülők sem mindig tudnak mit kezdeni egy lázadó éveiben lévő tizenévessel, de emiatt talán mégsem kéne őket börtönbe zárni. – Ha valamiért ennyire nem szeretnek oda járni a gyerekek, a szüleik börtönbüntetésétől sem fognak iskolába menni – mondja. Szerinte ebben az esetben megkerülhetetlen az iskola felelőssége is. – Azért nem járnak a gyerekek, mert a szüleik rosszat akarnak nekik, szándékosan nem engedik őket tanulni? – kérdezi Herczog Mária.

Arra még nem volt példa Magyarországon, hogy mindkét szülőnek egyszerre kelljen börtönbe vonulnia. Informálódtunk a sajókazai családsegítő és a gyerekjóléti szolgálat munkatársaitól, akik úgy tájékoztattak: az iskolában nagyszerű pedagógusok dolgoznak, nem lehet szó gyerekek sérelmére elkövetett bántalmazásokról.

Úgy tudjuk, a tanúmeghallgatások során a gyerekek panaszait alátámasztó pedagógust nem hallgatták meg, hiába jelezték a szülők, hogy van olyan tanár, aki nem tartja annyira nagyszerűnek az iskolában folyó munkát.

Deák Dávid, a TASZ ügyvédje azt mondja, a bírónak nem volt nagy mozgástere. A család ellen évek óta eljárást indít a sajókazai jegyző a két gyerek iskolai igazolatlanjai miatt. Első alkalommal felfüggesztettet, másodjára közérdekű munkát szabott ki rájuk a bíró. Mivel a helyzet nem változott, a gyerekek továbbra sem jártak iskolába, a harmadik tárgyaláson már letöltendő börtönt kaptak. A család a sajókazai Sólyomtelepen lakik. Mint legtöbben az itt élők közül, víz és csatorna nélküli házakban, kikötött villanyórákkal, hosszú évek óta – munkalehetőség híján – segélyekből tengődnek. A legkisebb gyerek anyatejes kisbaba még, de az anyja börtönbe vonul, így idő előtt el kell tőle választani. A hat gyermeket a nagyanyjuk vonta gyámság alá.

A köztársasági elnök döntéséig az igazságügyi miniszternek jogában áll felfüggeszteni a büntetés végrehajtását, ezért a TASZ a kegyelmi kérvényt Draskovics Tibornak is elküldte. A kegyelmi kérvények átfutási ideje meglehetősen hosszú. Míg az államfő dönt, hónapok telhetnek el. A szintén sajókazai Varga Dénes ügyében január elsején keltezett kegyelmi kérvény ügyében még nem született döntés. A hatgyerekes férfit szabálytalan áramvételezés miatt ítélték el. (A két ügy annyiban függ össze, hogy olyan romákat érint, akiknek nagyon gyenge az érdekérvényesítő képességük, nehezen értenek szót a hivatalokkal, a szociális szakemberekkel, a pedagógusokkal.)

Találomra megkérdeztük egy budapesti gyerekjóléti szolgálat vezetőjét az ügyről. Uray Gergely még nem hallott olyanról, hogy iskolai hiányzások miatt szülők börtönbe kerüljenek. Azt mondja, a legproblémásabb esetek is legfeljebb a szabálysértési bírság kiszabásáig jutnak el, de annak megfizetését – a szociális helyzetet mérlegelve – elengedhetik.