Mintha Orbán Viktor beszédére szerettek volna reagálni azok a borsodi diákok, akik tegnap megjelentek a parlamentben. A miniszterelnök azt mondta ugyanis, hogy szeretnék megerősíteni a középosztályt, amit alulról nyitottnak képzelnek el, tehát „szegény sorból is fel lehet zárkózni”.

Parlament

Valójában ugyanezt akarja a 160 fiatal is: azért indultak útnak Borsod legszegényebb falvaiból, hogy iskolájuk ellehetetlenítése ellen demonstráljanak. Az egyházakról szóló törvény ugyanis a kisegyházakat nem ismeri el, köztük a Dzsaj Bhím buddhista közösséget sem. E közösség úgynevezett második esély iskolákat működtet borsodi kisfalvakban: Sajókazán, Hegymegen, Sátán. A Derdák Tibor szociológus és Orsós János pedagógus alapította Dr. Ámbédkar Iskola 5. tanévét kezdte meg azzal a misszióval, hogy érettségit adjon azoknak a reménytelenségben élő romáknak, akiknek esélyük sincs középiskolai oktatásban részt venni. Az iskola indulása óta bővült az oktatási szolgáltatás: felnőttek is beiratkozhatnak, s befejezhetik az általános iskolát, illetve megszerezhetik az érettségit. „A mi gyerekeink olyan fiatalok, mint a többiek, nem kell nekik speciális módszer. Tagadjuk és elutasítjuk a „roma pedagógia” megközelítést. Az viszont igaz, hogy nem lehet elvárni az iskolába járásnak, a házi feladat megírásának azt a fajta rendjét ebben az élethelyzetben, mint egy átlagos diáktól. Ha van egy kis alkalmi munka, akkor a lehetőséget megragadják. Házi feladatot sem igen tudunk adni olyan diáknak, akit nem vár otthon asztal. Ez módszertani kérdéseket is felvet” – nyilatkozta korábban Derdák Tibor.

Az egyházakról szóló törvény miatt hiába van az iskolának érvényes közoktatási megállapodása, január elsejétől – ahogy a törvény hatályba lép – megszűnik az egyik szerződő fél. Az Ámbédkar Iskolát egyébként gyakran vádolják azzal, hogy úgynevezett „bizniszegyházat” tart fenn, és az alapítók csak azért hozták létre a Dzsaj Bhím Közösséget, hogy az iskola az egyházi kiegészítő támogatással több pénzhez jusson. Igaz, ami igaz: valóban előfordult az elmúlt években, hogy bizonyos szervezetek „egyházi” köntösben akartak pénzt lenyúlni. A Dr. Ámbédkar Iskolában folyó munka azonban ellenőrizhető, az állam helyett dolgozik: közfeladatot vállal. Olyan fiataloknak ad végzettséget, akiket az állami közoktatás már rég kidobott.

Valami halvány reményük mégiscsak van: az, hogy mégsem borul föl teljesen az intézmény költségvetése a tanév közepén, egy LMP-s kezdeményezésnek köszönhető. A párt elérte, hogy azok a vallási közösségek, amelyek jövőre elveszítik egyházi státuszukat, de oktatási intézményeket működtetnek, legalább a tanév végéig megkaphassák a kiegészítő támogatásukat. Orsós János lapunknak úgy nyilatkozott, hogy körvonalazódik egy külön megállapodás a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal, amelyet Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár is támogat.

Az Ámbédkar azonban nem csak az egyházakról szóló törvény miatt van bajban. Derdákék munkáját ugyanis rendszeresen támadja a Jobbik. – A mi ellehetetlenülésünket a Jobbik akarja igazán. Azóta, hogy elvették tőlünk az egyházi státuszt, vérszemet kaptak, és ők, illetve szimpatizánsaik folyamatosan feljelentenek, a hatósági zaklatáson keresztül akarnak megszüntetni minket – mondja Derdák. A környék jobbikos érzelmű helyi vezetői ugyanis rendszeresen bejelentéseket tesznek ellenük a különböző hatóságoknál. A Dr. Ámbédkar Iskola bátran pályázhat a leggyakrabban ellenőrzött iskola címre: az utóbbi hetekben hetente többször érkeznek hatósági emberek az iskolába, amivel gyakorlatilag megbénítják a tanítást, a pedagógusoknak ugyanis folyamatosan az ellenőrök által bekért iratok összeállításán kell dolgozniuk. A fiatalok parlamenti demonstrációja közben is érkezett egy telefon az iskola egyik telephelyéről: megint kiszállt a kormányhivatal.

– Munkaügyi ellenőrök jönnek-mennek, az ÁNTSZ, a kormányhivatal, a Magyar Államkincstár munkatársai rendszeres vendégeink. Azt nézik, hogy tényleg tanítunk-e, bejárnak a gyerekek. Már negyven ellenőrzésen vagyunk túl. Még a vámosok is kiszálltak valamelyik nap. Ez már szerintem zaklatásnak minősül – mondja Orsós János.

A Dr. Ámbédkar Iskola egyre több tanulót vonz: sok fiatal látja kitörési lehetőségnek azokat a szolgáltatásokat, amelyeket az intézmény nyújt. Ez azt is jelenti, hogy ezek a fiatalok nem mennek a helyi szegregált, rossz minőségű oktatást nyújtó önkormányzati iskolákba, így azok lassan elnéptelenednek. A feljelentések hátterében szakemberek szerint tehát nemcsak az Ámbédkár sikere áll, hanem a többi helyi iskola egzisztenciális félelme is.

Tegnap 160 diák hallgatta meg a szocialista Nyakó Istvánt a Parlamentben, aki az iskola megmaradásáért szólalt föl. A gyerekek így megmutatták magukat a Jobbik-frakciónak is, ahol ott ül az az Endrésik Zsolt képviselő, aki szeptemberben rasszista kirohanásban támadta meg az iskolát. A Jobbik-frakció tagjai közül láttukra többen is zavartan fordultak el: az iskola működése, sikere nem szolgálja ki azt a sztereotípiát a romákról, amelynek hangoztatása ezeket a képviselőket a parlamentbe juttatta.