Az elmúlt öt évben nemhogy csökkent volna, hanem tovább nőtt a szakadék az egyre szegényedő Borsod-Abaúj-Zemplén megye és az ország boldogabbik része között. Az ideszületett gyerek minden szempontból hátrányba kerül fővárosi vagy épp soproni, győri társaihoz képest – mondta Gúr Nándor, az MSZP alelnöke, országgyűlési képviselő egy pénteki miskolci sajtótájékoztatón.

Példaként hozta fel az egyetemi ponthatárokat: amíg a Miskolci Egyetem jogi karára minimum 462 ponttal lehetett bejutni, addig az ELTE-re elég volt ennél kettővel kevesebb, 460 pontot elérni. – Vagyis egy miskolci fiatalnak, ha a saját városában akar továbbtanulni, magasabban kellett átugrania a lécet. Ha egy ponttal alatta maradt a határnak, mehet Budapestre egyetemre, ám az olyan szintű kiadásokkal jár egy családnak, amit kevesen engedhetnek meg ebben a térségben.

– Értem, hogy az állam Miskolcon nem finanszíroz annyi támogatott helyet, ezért magasabb a ponthatár, ám ezzel épp azokat sújtja, akiket a lózungok szintjén állítólag minden eszközzel segíteni igyekszik: vagyis a leszakadó térségben élőket – tette hozzá.

Az egészségügy terén is romlott a helyzet. Az ország 3200 településből kétszázban nincs háziorvos, ebből negyvenen Borsodban „hiányoznak". Az itteni egészségügyi dolgozók az országos átlagnál 15-20-szal kevesebbet keresnek, de ez az arány gyakorlatilag minden szakmában megmutatkozik.

Tovább növeli a szakadékot a befektetési hajlandóság is, akár a piaci, akár az állami szereplők részéről. Míg például 2013-ban a közép-magyarországi régióban 1383 milliárd forintnyi nemzetgazdasági beruházás keletkezett, addig Észak-Magyarországon negyedannyival kevesebb, 328 milliárd. – Nem mondom, hogy a szocialista kormányok idején nem voltak negatív tendenciák, de ha ezt a folyamatot nem sikerül megfordítani – márpedig az elmúlt öt évben nagyon nem sikerült – akkor nemcsak egyes falvak, kistérségek, hanem egész megyék kerülnek partvonalra: köztük Borsod-Abaúj-Zemplén is – fogalmazott az MSZP-s politikus.