Borítékolt döntés

A strasbourgi bíróság szerint rendben van az, hogy csak a kettős állampolgárok szavazhatnak levélben a magyar parlamenti választáson, a külföldön dolgozók, tanulók nem. Borítékolható, hogy az Alkotmánybíróság sem dönt másként.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága azoknak a külföldön élő magyar panaszosoknak a kérelmét, akik csak személyesen szavazhattak a tavalyi országgyűlési választáson. A döntés azért is kellemetlen, mert a strasbourgi bíróság sok esetben menedéknek számít, mióta az új tagokkal kibővült Alkotmánybíróság a Fidesz közjogi kabinetjének tűnik.

Jogos a sor. Így várakoztak a múlt évben Londonban azok, akik nem szavazhattak levélben
Jogos a sor. Így várakoztak a múlt évben Londonban azok, akik nem szavazhattak levélben
Kollányi Péter / MTI

Most azonban a bíróság azt mondta ki: nem diszkrimináció, hanem igazolható különbségtétel, hogy amíg a főként a környező országokban élő kettős állampolgárok voksolhattak levélben, addig a magyarországi lakcímmel rendelkező, ám külföldön tanuló, dolgozó vagy csak úton lévő polgárok kizárólag a külképviseleteken szavazhattak. Az indoklás szerint mivel a két csoport anyaországgal való kapcsolata és szavazati joga is eltér (a határon túliak csak pártlisták közül választhatnak), elfogadható, hogy a voksolási lehetőségeik is különböznek.

Még úgy is, hogy nincs logikai kapcsolat a voksolás módja és aközött, hogy a választópolgár kire szavazhat. A panaszosok egyike Sepsi Tibor alkotmányjogász, az Atlatszo.hu ügyvédje volt. Tavaly áprilisban Luxemburgban élt, és családjával együtt 230 kilométert tett meg oda és vissza, hogy Brüsszelben szavazhasson. Öt órát utaztak. A nagyhercegségben ugyanis se nagykövetségünk, se konzulátusunk. Sepsi azt mondja: nem ők voltak a legrosszabb helyzetben, kellemetlenségek árán, de el tudtak menni szavazni.

Emiatt a bíróság nem is volt meggyőződve arról, hogy a választójogát lényegesen korlátozták, hiszen voksolt. Sokan viszont nem élhettek a lehetőséggel, főleg az amerikai kontinensen és Ausztráliában, ahol több ezer kilométeres repülőutakat kellett volna megtenni a legközelebbi külképviseletig. Az Egyesült Államokban csak Los Angelesben, New Yorkban és Washingtonban, míg Dél-Amerikában négy helyszínen lehetett ikszelni. A most elbírált panaszok előterjesztői között is volt, aki nem tudott utazni.

Az alkotmányjogász számára nem volt kérdés, hogy vállalja-e a külképviseleti voksolással járó nehézségeket, mert húsz éve minden választáson részt vett. A szabályozást azonban diszkriminatívnak tartja, elsősorban azért, mert a levélszavazás feltételeinek megteremtése után semmi akadálya nem lett volna, hogy a külföldön dolgozók is élhessenek vele, a határon túliakhoz hasonlóan. Csak az államnak nem volt kedve megadni ezt a lehetőséget.

Technikai nehézséget valóban nem okozott volna a külföldön dolgozók levélszavazása. Ez látszik abból, hogy 128 ezer kettős állampolgár voksolt így, míg a külképviseleteken 24 ezren. Kiolvasható, hogy a külföldön boldoguló, minden becslés alapján több százezer magyar töredéke választott csak. Sepsi minden hazai jogorvoslati fórumot kimerített a strasbourgi beadvány előtt. Kérte felvételét a levélben szavazók névjegyzékébe, holott tudta, ezt a törvény nem engedi.

Ám bírósági elutasításra volt szüksége, hogy az AB-hez forduljon, amely elutasította kérelmét, mondván, van magyarországi lakcíme. A jogász azt a példát hozta: olyan ez, mintha az ötvenes években az amerikai legfelső bíróság azért vetette volna el egy afroamerikai állampolgár kezdeményezését, mert az általa támadott szabály csak fehérekre vonatkozik, ő nem érintett az ügyben.

A strasbourgi döntés után biztosra vehető, hogy elbukik az az alkotmányjogi panasz, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje adott be, és amelyet az AB tavaly januárban befogadott, de azóta sem bírált el. A Nagy-Britanniában élő panaszosnak 137 kilométert kellett volna utaznia Londonig, hogy szavazhasson, ami 25 ezer forintjába és egy szabadnapjába került volna.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.