Jánó Christopher ügyvéd a sajtóból értesült az ügyfele, Lee elleni vádemelésről. Azt egyelőre nem tudja, a koreai származású francia üzletember eljön-e ügyének tárgyalására. Mivel a címe ismert, a magyar jog szerint a távollétében is lefolytatható az eljárás. Először azonban el kell olvasniuk a vádiratot, amit még nem kaptak meg, s nagy kérdés az is, hogy a bíróság egyáltalán igényt tart-e majd a jelenleg Budapesttől 17 ezer kilométerre tartózkodó vádlott személyes részvételére a tárgyaláson.

– Nagyon csodálkozott ügyfelem, amikor értesítettem a vádemelésről – mondta Jánó. – Nem érti, egy válóperből, amely egyes „jogvédők" beavatkozása nélkül öt-hat hónap alatt lezajlódhatott volna, hogyan és miért lett büntetőügy. Az eljárás során egyszer hallgatták ki, jogsegély keretében. Akkor 12 oldalas vallomásában a hatóságok minden kérdésére válaszolt.

Jánó kérdésünkre kifejtette, osztja ügyfele véleményét, hogy a válóperük az asszony időhúzó trükkjei miatt húzódott el. Ha nem cserélgeti az ügyvédeit, és más módokon sem akadályozza, hogy a bíróság meghozza a döntését, már rég túl lennének mindenen.

– Ő azonban egyes jogvédők javaslatára minden áron azt akarta elérni, hogy a válóper Magyarországon legyen, mert ő csak a magyar joghatóságot ismeri el, ami persze így butaság. Ezt az óta ki is mondta jogerősen a bíróság – így az ügyvéd, aki közölte: a francia joggyakorlat szerint az olyan idős gyermekeket, mint amilyen S. I. Lee és Nyíri-Kovács Patrícia kisfia, a francia bíróságok az esetek elsöprő többségében az anyánál helyezik el. Ezzel persze a másik szülő jogai nem szűnnek meg.

Francia Polinézián a francia jogot alkalmazzák és a bíróságok a francia nép nevében hirdetik ki ítéleteiket. Arra a kérdésre, hogy vajon egy magyar állampolgárságú nő és egy francia férfi esetében is ezt a gyakorlatot követné-e egy francia bíróság, Jánó Christopher emlékeztetett rá, hogy Franciaországban gyakoriak a vegyes házasságok, a bíróságok már csak ezért sem a felek állampolgárságát vizsgálják a döntéshozatalkor, hanem azt, hogy mi szolgálja a leginkább a gyermek érdekeit.
S. I. Lee nem érzi bűnösnek magát. Mint minden apa, aki úgy érzi, a válás után nála jobb helyen lenne a fia, mint egykori párjánál, harcol a fiáért. De nem szörnyeteg, ahogy a felesége állítja, és az sem igaz, hogy rendszeresen verte az asszonyát – szögezte le Jánó, hozzátéve, ha ezt tette volna, miért nem az asszony adta be a válókeresetet?

Azért – idéztük fel az ügyvédnek –, mert a férje feltörte az e-mail postafiókját, és előbb lebeszélte a válásról, majd azt javasolta, utazzanak el Bora Borára rendezni a kapcsolatukat. Az asszony szerint ez nem sikerült, ő újra kapcsolatba lépett az ügyvédjével, de a férje, aki ismét csak elolvasta a privát levelezését, megelőzte.
– Nevetséges, bár kétségtelen romantikus verzió. Csakhogy Nyíri-Kovács Patríciának többször is módjában áll volna beadni a válókeresetet, még akár itt, Magyarországon is, ha valóban olyan szörnyeteg lenne a férje, mint amilyennek a válóperben leírták. Ő azonban nem ezt tette, hanem visszament hozzá.

Lee-nek azonban nem azért kell majd Budapesten bíróság elé állnia, mert kémkedett a felesége után, hanem azért, mert – idézet a vádból – „erőszakkal megakadályozta, hogy felesége hazatérjen (elvette az útlevelét, ráadásul „a kiskorú identitása elleni folyamatos és módszeres támadásaival gyermeke erkölcsi és érzelmi fejlődését is veszélyezteti".

Ezzel kapcsolatban Jánó csak annyit mondott, sok furcsaságot olvasott a nyomozati anyagban, amely döntően a feleség és a családja állításain alapszik. Különösen furcsállja, hogy a Külügyminisztérium támogatásával a hatóságok két szakértőt küldtek Bora Borára, aki az ügy szereplői közül mindenkivel beszélt, csak az apával nem.