Bontják a Dzsumbujt

2009-06-05 bontás dzsumbuj

Budapest IX. kerületi nyomortelepeinek megszüntetésére hozta létre 1937-ben az akkori kerületi közigazgatás a Hős utcában, az Illatos úton és a Bihari úton felépített háztömböket - írja Ladányi János és Ambrus Péter Kiút a Dzsumbujból! című cikkében évekkel ezelőtt.

A telepek kialakításakor a négy gyermekes, munkahellyel rendelkező családoknak utalták ki az előző telepekhez képest alig valamivel jobb életfeltételeket biztosító 28 négyzetméteres lakásokat.

Hosszú évek alatt részben kiürítették a Dzsumubjt, az Illatos úti nyomortelepet és a három ház egyikét már bontják

Az Illatos úti Dzsumbuj három darab négyszintes épületegyüttesének nagyjából háromszáz lakásában csaknem hatszáz ember élt a közelmúltig, akiknek durván hatvan százaléka roma volt: legtöbbjük munkanélküli, siralmas életkörülményekkel.

A Dzsumbuj az idők folyamán egyre inkább olyan vonásokat mutatott, mint általában a nagyvárosi gettók: nagy arányú munkanélküliséggel, bűnözéssel, alkoholizmussal, droghasználattal. A tehetősebbek sorra elköltöztek az értéktelenné váló lakásokból, és kialakult egyfajta spontán szegregáció, melyet kiegészített az önkormányzatok mesterséges áttelepítési politikája is, hogy a romákat egy tömbbe telepítsék. Ennek követében zárt roma közösségek alakultak ki mind az Illatos, mind a Bihari úti, mind a Hős utcai „gettóban."

„A Dzsumbujt nemcsak hogy gazdaságosan felújítani nem lehet, de vele kapcsolatban még rehabilitációról, mi több, »szociális rehabilitációról« is csak igen nagy adag cinizmussal lehet beszélni. Itt nincs lehetőség a fizikai és társadalmi környezet gyökeres és fenntartható megújításán alapuló rehabilitációra. A legsúlyosabb lakóhelyi, szociális és etnikai hátrányok végletes koncentrációjának megszüntetése csak a Dzsumbuj összes épületének lebontásával és alapos, gondos antiszegregációs programmal lehetséges."

Ez történik most, már ami a bontást illeti.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.