Félmilliárd áldozatukat több mint százmilliárd dollárral károsították meg a kiberbűnözők 2011-ben – és ez csak az egyéni felhasználókra vonatkozik, a szám nem tartalmazza a kormányok, vállalatok elleni, szintén elsszaporodott hackertámadásokat. Egy év alatt majdnem duplájára emelkedett a kibertámadások száma a világon, ezek ráadásul koncentráltabbá és szervezettebbé válnak. A Symantec világjelentése jó apropót adott a budapesti kiber-konferencián ahhoz, hogy a részt vevő tucatnyi európai és ázsiai ország vezetői kórusban követeljenek globális összefogást az internethálózat, a kritikus infrastruktúrák és a felhasználók biztonságára hivatkozva.

A Millenáris Parkban – ahol robotok bokszmeccsével illusztrálták, kik vívják a jövő világháborúját – a kiberháborúra való felkészülésről beszélt többek között a magyar miniszterelnök is. Orbán Viktor kiállt ugyan az internet szabadsága mellett, a net-biztonságért viszont harcot hirdetett, mondván az internetes bűnözésből tavaly már több árbevétel keletkezett, mint a drogkereskedelemből, és naponta egymillió felhasználó esik áldozatul a kiberbűnözésnek. Idén a világon már majdnem 300 millió felhasználó személyes adataival éltek vissza, és még mindig kevés felhasználónak jut eszébe, hogy a kibertérben nap mint nap bűncselekménynek eshet áldozatául. "Ettől a nagyon is valóságos veszélytől meg kell tudnunk védeni az állampolgárainkat".

Orbán kitért a magyar nép szabadságszeretetére, a net szabadságának fontosságára, de megfogalmazása szerint a világ országainak különösen nagy erőfeszítést kell tenniük, hogy a kibertér biztonságát megteremtsék, és hogy "felkészüljenek a kiberterrorizmus elleni harcra". Manapság ugyanis már egy aránylag egyszerű számítógéppel is egy egész állam működését megzavaró támadást lehet indítani. Orbán a magyar kormány céljaként fogalmazta meg, hogy kiépüljön egy olyan nemzetközi együttműködés, amely "határozott eszközökkel lép fel a kiberbiztonság érdekében".

Globális együttműködést sürgetett – a legtöbb külföldi felszólalóhoz hasonlóan – a házigazda, Martonyi János külügyminiszter is, mondván, maga a kibertér is globális. Az internet átalakítja a világot – tette hozzá Martonyi –, a mindennapi életünket, segíti a hozzáférést a tudáshoz, az eszmecserét és az innovációt. "Az előnyök mellett azonban fenyegetések is megjelennek, és ezekre megoldást kell találni, hogy teljes mértékben kihasználhassák a kiberteret". 

A konferencia egyik díszvendége, William Hague brit külügyminiszter nemzetközi konszenzust sürgetett a kibertér jövőjének alakításáról. "Ez nem egy új szerződés megkötését jelenti, hanem bizonyos alapelvek elfogadását, így a sokszínűség tolerálását, a magánszféra védelmét és az együttműködést a kiberbűnözés elleni harcban. Hatalmas fenyegetésnek nevezte Hague a szervezett kiberbűnözést, egyre gyakrabbak a kormányok, vállalatok ellen indított, jól szervezett támadások.

A kibertér biztonsága érdekében már több nemzetközi erőfeszítést is tettek, köztük a budapesti egyezményként ismert – csak alapelveket rögzítő – megállapodást, de ide sorolható az elbukott nemzetközi kereskedelmi egyezmény, az ACTA is, amely elsődlegesen az online kalózkodást lett volna hivatott megfékezni. A legutóbbi ilyen kezdeményezés az EU-s Clean IT direktíva, aminek tervezete a napokban szivárgott ki. Ez a világ egyik legszigorúbb szabályozását veti előre, többek között a felhasználói tevékenységek kemény monitorozását, szűrését, a terroristagyanús felhasználók listázását, a közösségi hálózatok anonimitásának megszüntetését, tagállami internetrendőrségek felállítását. Miután ez a tervezet is részint magyar közreműködéssel készült, és több internet-biztonsági konferenciának is otthont adtunk, láthatóan vezető szerepet kíván betölteni a kormány a net megtisztításában – kérdés persze, hogy a szabadságszerető magyarok mit szólnának hozzá, ha úgy netezhetnének a jövőben, ahogy a kiber-konferencián: igazoltatás után.